Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Lőrinczy Gábor–Straub Péter: Az avar kori padmalyos temetkezésről. Szempontok a kárpát-medencei padmalyos temetkezések értékeléséhez

ARRABONA 2006.44/1 __ TANULMÁNYOK 10. Kiskunfélegyháza-Kántordomb (RégFüz Ser. I. No. 29 (1976) 60.; Horváth 1996,330.) 11. Sándorfalva-Eperjes (Fodor 1996, 348.). 12. Szeged-Kiskundorozsma-Hosszúhát

53 (RégKut 2004 (2005) 284.) 13. Szegyár-Oromdűlő (Bende-Lőrinczy 1997, 225.) 14. Szegvár-Szőlőkalja (Lőrinczy 1985, 155-156.) 15. Szob-Kiserdő (Bakay 1978, 132.) 16. Szolnok, Lenin Tsz (Ugar) (Madaras 1996, 70.) 12-13. század 1. Csengele-Bogárhát 40. obj. 56-57. sír

54 2. Hajdúdorog-Kati-dűlő (Fodor 2005, 198-199.) 16-17. század 1. Bácsalmás-Óalmás, Homokbánya (RégKut 2002 (2004) 179.; RégKut 2003 (2004) 161.; Wicker 2003, 22-28.; Wicker 2005, 327.) 2. Dombóvár-Békató (Gaál 1982, 162.; Gaál 2002, 210.) 3. Fonyód, Fehérbézseny (RégKut 2004 (2004) 216.; Honti et al. 2004, 38., XIII. t. 5) JEGYZETEK Tomka Péter számos nagy jelentőségű tanulmányt szentelt a hun és avar kori temetkezési szokásoknak, így magunk is egy hasonló témájú munkával köszöntjük Őt 65. születésnapján. 1 A közelebbről nem említett irodalom Kiss Lajosnak a hódmezővásárhelyiek temetkezési szokásairól írt tanulmánya lehet (Kiss 1920, 90.). 2 Csallány Dezsőhöz hasonlóan Czeglédi Károly és Harmattá János is hivatkoztak Ibn Fadlan és Piano Carpini híradásaira — csak ők a volgai bolgárok temetkezési szokásaival kapcsolatban (Czeglédi-Harmatta 1948). Tévedésükre, miszerint az említett esetek a fülkesír formával lennének azonosíthatóak, többen is rámutattak (Erdélyi 1982, 24-25.; Bálint 1995, 272-273.). 3 A Régészeti Kézikönyv a templom körüli temetők tárgyalása és az aknasírtól eltérő sírformák javasolt feltárási és dokumentálási metodikája kapcsán tett említést a padmalyos sírformáról. A leírást sematikus vonalrajzzal illusztrálta (Banner et al. 1954, 53., 62., 65., 9. kép 2). 4 Ismerve a padmalyos sírforma térben és időben oly szerteágazó, sok-sok keleti előfordulását, valójában sokkal inkább a padmalyos sír tekinthető a fülkesír előzményének. 5 Véleményünk szerint minden padmalyos sír esetében — függetlenül attól, hogy sikerült-e megfigyelni — számolhatunk a padmaly szájának bőrrel, fával, kővel vagy bármilyen más szerves anyaggal történő elzárásával, melynek célja az elhunyt földtől való védelme volt. 6 A Szekszárd-Bogyiszlói úti avar temető sok üres sírjának egyik lehetséges magyarázata, hogy azok fel nem ismert padmalyos sírok (Szőke 2004, Anm. 2), esetleg fülkesírok aknái lehettek. 7 A publikációk gyakran — ha készültek is — nem közlik a sírrajzokat, fotókat. A szűkszavú sírleírások a sírgödörre vonatkozóan sokszor csak méreteket adnak meg. 8 Azoknak a lelőhelyeknek a címszavaiban, ahol fülkesír és padmalyos temetkezés együtt fordult elő, a Stollengräber és Nischengräber kifejezés is szerepel (pl.: Deszk-T, Mokrin/Homokrév-Vodoplavdűlő stb.), ahol csak fülkesírokról tudunk, ott Nischengräber előkerüléséről olvashatunk (pl. Orosháza-Béke Tsz, Orosháza-Bónum-téglagyár stb). A kerepesi padmalyos sírokat Stollengraberként tartja számon az ADAM vonatkozó címszava. 9 Ennek egyik jele előfordulásuk aránya: 24 temetőben csak egyetlen sír került elő, 9 temetőben legfeljebb 2-3, 7 temetőben 4-8, 2 temetőben 11-13, illetve további két temetőben 60-100 padmalyos sírról tudunk. 0 Az avar kori padmalyos sírok nagyobb mérvű publikálásukat követően válnak összevethetővé a kelet-európai (Somogyi 1987, 145.), a bulgáriai (Väzarova 1976, 140.,160.; Fiedler 1992, 291.), valamint az Al-Duna menti (pl. Mitrea 1989) és a morva (Stassíková-Stukovská 2005) területekről ismert padmalyos temetkezésekkel. 1 A Tiszántúlon ilyen például a hajdúdorogi és a kabai sír, a Duna-Tisza közén a gátéri sírok, a zalai csoport közelében a vörsi padmalyos temetkezések, amennyiben ez utóbbiak egyáltalán a zalai 292