Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Lőrinczy Gábor–Straub Péter: Az avar kori padmalyos temetkezésről. Szempontok a kárpát-medencei padmalyos temetkezések értékeléséhez
LORINCZY GAB OR - STRAUB PETER ___ AZ AVAR KORI PADMALYOS TEMETKEZÉSEKRŐL csoporthoz kapcsolhatók. Egyelőre hasonlóan kérdéses az ausztriai és a szlovákiai avar temetőkből előkerült padmalyos temetkezések értékelése, amely csak a szlovákiai sírok közlése után válik lehetségessé. 12 Éppen ezért kevéssé valószínű, hogy a sírtípus alkalmazása a sírrablás elleni egyfajta védekezés volna. 13 Összefoglalóan Id. Bierbrauer 1999, Anm. 33! 14 Zalaszentgrót-Szabadság u. (Müller 1976; Müller 2002, 7-8.), Pécs-Málom (Nagy 1994), KilimánFelsőmajor (Szőke 1996a), Sármellék-Égenföld (Müller 1998), Páty-Malom-dűlő (Ottományi 2001). 15 A keszthely-fenékpusztai 2000/88. sírt Müller Róbert szívességéből közölhetjük, hasonló sírok kerültek elő 2005-ben a Nagykanizsa-Inkey II. római temetőben (Eke István szíves tájékoztatása). 16 Részletesen e jelenségekről ld. Bende-Lőrinczy 1997, 10. j.! 17 A sírrajzok bemutatásának lehetőségéért az ásató Odor János Gábornak mondunk köszönetet. 18 A Bóna István által 1960-ban még tévesen padmalyos síroknak tartott leggazdagabb langobard temetkezések (Bóna 1960, 236.) valójában szintén padkás sírok, a terminológiai hibát javítja: Bóna 1993, 122. 19 A magyar szakirodalomban e temetkezési formára a fülkés megnevezést használják (Sági 1954, 89.; Nagy 1993, 61.), amely természetesen nem azonos az avar kori fülkesíros temetkezési szokással. 20 A temetkezési szokás eredetéről és elterjedéséről legutóbb ld. Codreanu-Windauer 1997, 25-28.! 21 Az Ordacsehiben feltárt hasonló korú, úgyszintén torzított koponyájú, Ny-K-i tájolású 510. számú germán női temetkezés a sírrajz szerint a fej felőli végnél dokumentált kiszélesedés alapján szintén a fülkés sírformával mutat hasonlóságot, bár edény nem került elő (Gallina 2005, 2. kép). 22 Az alemann emlékanyag legkorábbi horizontjához tartozó, a kerámia- és ékszer mellékletekben erőteljes közép-dunai kapcsolatokat mutató fülkés temetkezéseket összefoglalja Losert-Pleterski 2003, 44.; Schach-Dörges 2004, 48. 23 Feltételesen ide vonható talán a szeged-kundombi 230. sír is, ahol Móra Ferenc leírása és rajza szerint a koponya körül félkörívesen volt kialakítva a sírgödör (MFM Adattára, Móra-hagyaték). 24 Gallina Zsolt szíves szóbeli közlése, melyet ezúton is köszönünk. 25 A régebbi avar kori temetőpublikációkban szórványosan felbukkannak olyan adatok, amelyek ülő sírokról tesznek említést (Kovrig 1963, 82-83.). Részletesebb leírás, illetve illusztráció hiányában nem tudjuk, hogy ezek a sírok pontosan hogyan néztek ki. Egyik lehetséges magyarázat lehet fülkesírként való értelmezésük. Nem egyszer előfordul ugyanis az ismert fülkesírokban, hogy a lejtős fülke végébe csúszott csontváz ülő helyzetre emlékeztető pozícióban kerül elő. Ülő sír került elő a Bálint Alajos által feltárt Duna-Tisza közi kiskunmajsa-kőkúti (H. Tóth 2002, 200.) lelőhelyen, valamint a Backa Topola-Bánkert (Ricz 2002, 29.) 152. fülkesírja gyarapítja a területre és a temetkezési formára vonatkozó ismereteinket. E két utóbbi lelőhelyre vonatkozó eredeti dokumentáció adataira Balogh Csilla hívta fel a figyelmünket). 26 A temetőben előkerült padmalyos sír kapcsán tanulmányozott eredeti dokumentáció egy nem várt adatot is szolgáltatott. A dokumentációban szereplő sírlapon és Rosner Gyula könyvének eredeti magyar nyelvű kéziratában egyaránt — a valóságnak megfelelően — a 463. sír fülkesírként szerepel. Ugyanakkor a német nyelvű fordításban a padmalyos sírokra alkalmazott Nischenbestattung (Rosner 1999, 63.) kifejezés olvasható, ami illusztráció és részletesebb leírás nélkül félrevezető megfogalmazás. így a temető sok üres sírjának lehetséges magyarázata már nem csupán padmalyos sír (Szőke 2004, Anm. 2), hanem fülkesír aknájaként való értelmezés is lehet. 27 A sír É-D-i tájolású, melléklet nélküli fülkesír volt, az egyébként jellemzően Ny-K-i tájolással jellemezhető, 8-11. századra keltezett temető korábbi részében (Bende 2000, katalógustáblázat jegyzete, 18. kép). 28 Köszönjük Prohászka Péternek, hogy felhívta figyelmünket az oroszvári és a szőnyi lelőhelyre. 29 Gallina Zsolt szíves szóbeli közlése, melyet ezúton is köszönünk. 30 Az avar lelőhelyek esetében a lelőhelynév után megadott első irodalom mindig az ADAM megfelelő címszava, amely tartalmazza a lelőhelyre vonatkozó korábbi szakirodalmat. 31 A felsorolt temetkezések esetében az átlagosnál szélesebb sírokban az elhunyt mindig a sírgödör egyik szélén feküdt, ezért feltételezzük ezekben az esetekben a padmalyos formát. 32 A Deszk G és P jelű temető valójában egy temető (Kürti 2002, 111.), ezért nem adtunk külön sorszámot ennek a lelőhelynek. 33 Annak ellenére, hogy az ásatási dokumentációban úgy szerepel, hogy a sír embertani anyagát kiemelték, az SzTE Embertani gyűjteményében nem található. 34 MNM Ad. IV. 1960/143. Köszönjük Bende Líviának, hogy a lelőhelyre vonatkozó feljegyzésre felhívta a figyelmünket. 35 A két állat helyzete hasonló a tiszacsege-sóskási sírban megfigyelthez (ld. lejjebb). Az egész állat meghatározása biztosnak tűnik az előkerült lószerszám miatt, a másik állat fajmeghatározását fenntartással kell kezelni, mivel a felszerszámozatlan, esetleg részleges lovat gyakran határozzák meg az ásatok marhaként. 293
