Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Balogh Csilla: Avar kori kettős- és többes temetkezések a Duna-Tisza közén

BALOGH CSILLA AVAR KORI KETTŐS- ÉS TÖBBES TEMETKEZÉSEK A DUNA-TISZA KÖZÉN 17 Az ásatási dokumentáció a Nemzeti Múzeumban 9.B.I. számon található. A publikációban a sír leírása ellentmondásos, ezért a dokumentációt vettem alapul. A sír jobb oldalán nyugodott a férfi váz, bal oldalán, vele párhuzamosan a női váz. Mindkettő hanyatt feküdt, a férfinek jobb, a nőnek bal lába térdben kissé fel volt húzva, másik lábuk nyújtott helyzetű volt. A karjaik is nyújtva helyezkedtek el, a nő jobb karja a férfi bal karja alatt feküdt. 18 A szerző a Különleges rendellenességek c. fejezetben tárgyalja a temető kettős sírjait. A 18. sírból előkerült csecsemő koponyatöredékről csak itt történik említés: „....szülésbe halhatott bele, lábánál megtaláljuk kis csecsemőjének koponyatöredékét." (Bóna 1957, 168.). 19 A sír dokumentációja a Nemzeti Múzeumban 105. Cs. II. és 74. F. II. leltári számokon, a sírfotó a Móra Ferenc Múzeum Fotótárban 2545 számon található. A sírfotó alapján a sírban valószínűleg közös koporsóban feküdt a két csontváz, mindkettő hanyatt, nyújtott helyzetben, párhuzamosan fektetve. A női váz bal oldalán, kissé bal oldalára dőlve feküdt az infans II. korú gyermek. 20 A lelőhely közöletlen, dokumentációja a Katona József Múzeum Régészeti Adattárban 87.535-538. és 88.663. számokon található. A 172-173. síron kívül volt egyéb sírban is kettős temetkezés, melyeknél felnőtt és gyermek közös koporsóban volt eltemetve. A temető egyetlen hármas temetkezése, nő és két gyermek csontvázát tartalmazta (Wicker 1990, 58. j.!). 21 A László Gyula által Felgyő-Ürmös tanyán feltárt avar kori temető anyaga részben leltározva, nagyobb részt azonban leltározatlanul és máig restaurálatlanul van a Koszta József Múzeumban. A leletek a Népvándorláskori Gyűjteményben 65.3.1-292., 72.227.1-72.259.1., 78.1.23-248. és 95.8.1. leltári számokon találhatók, a dokumentáció a Nemzeti Múzeumban VII.91/1972. és XI.173/970. számokon, illetve a Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattárában 69-76., 155-156-76., 190-76. és 193-76. számokon van. 22 A temetőben valószínűleg nem volt ritka sem a kettőssír, sem az utótemetkezés, hiszen Kada így fogalmaz: ,£okszor ugyanegy sírban két csontváz találtatott;..." (Kada 1905, 361.). Mivel a temető anyagának nagyobbik része a Katona József Múzeum egyéb gyűjteményeivel együtt a II. világháborúban elpusztult, miként a leltárkönyvek is, és a Kada Elek által feltárt kb. 650 sírból csak a közzétett 297 sírról maradt ránk sírleírás, s ebből az első 109 sír leírása hiányos (bolygatott területről kerültek elő, ezért sem a csontváz, sem pedig a tárgyak sírbeli elhelyezkedését nem jegyezték fel), a síregyüttesek alapján nem lehet biztonsággal rekonstruálni, hogy mely sírok lehettek még kettős, esetleg többes temetkezések. Ezekről a sírokról így ír: „Többször előfordult azonban az, hogy a felnőtt sírjához közvetlenül oda zárult egy-két, sőt három gyermeksír is,...Többször előfordult az is, hogy egyes sírokban megbolygatott csontváz mellett, néha felett, vagy pedig bolygatatlan csontváz felett, később oda temetett ép csontváz találtatott; sőt a férfi a nővel úgy volt eltemetve, hogy az egyik sorban a jobbról hanyatt fekvő férfi bal karjába, a balról hanyatt fekvő nő jobb karja volt bekapcsolva. () A másik sírban pedig a jobbról fekvő férfi és a balról fekvő nő úgy volt szorosan hanyatt fekve egymás mellé helyezve, hogy arczaik összefordultak, egymással majdnem érintkeztek. Több eset fordult elő, midőn az anya gyermekével volt eltemetve, sőt egy esetben a csecsemő az anya keblén pihent." (Kada 1905, 362-363.) A sírleírások alapján valószínűnek tartjuk, hogy talán a 6. (Kada 1905, 366.), 42. (Kada 1905, 375.), 43. (Kada 1905, 375-376.) és 98. (Kada 1905, 406-407.) sírok kettőssírok lehettek (férfi és nő temetkezései), mert bennük a jellegzetes férfi és női mellékletek együtt kerültek elő. Bár nem elhanyagolható tény, hogy ezek a sírok mind, a bolygatott részen kerültek elő és nem zárható ki, hogy leleteik összekeveredtek. 23 A temető feldolgozás alatt, leletanyaga leltározatlan. Dokumentációja a Katona József Múzeumban 2000.900. leltári számon van. A gyöngyök leírása Pásztor Adrienn régész munkája, segítségét ezúton is köszönöm. 24 A dokumentáció a Nemzeti Múzeumban II. 12/1976. számon található. Az eredeti sírleírás szerint a gyermekváz a férfi csontváz bal oldala mellett feküdt. 25 A lelőhelyen 1982-ben és 1985-ben az első 47 sírt Ricz Péter és Szekeres László tárta fel. 2005-ben Szekeres Ágnes és Zvonimir Nedeljkovic vezetésével újabb 18 sír került elő. A lelőhely közöletlen. Dokumentációja a KA. 82. és KA. 85. számokon, a leletanyag KA. 82.1-16. és KA. 2005.1-51. leltári számokon a Szabadkai Városi Múzeumban található. Az ásatási napló bejegyzése szerint a 34. sír is kettőssír volt, azonban dokumentációja ki volt emelve. 26 A lelőhely közöletlen. A lelőhely anyaga részben leltározott, a Szabadkai Városi Múzeumban A. 1464-1476. és A. 3014-3023. leletári számokon található. 27 A sírleírás szerint a sírban férfiváz volt (Horváth 1935, 44.), ami nincsen összhangban az antropológiai meghatározással, mely szerint a sírból aduitus korú női csontváz került elő (Lipták 1983, 27.). A feldolgozásnál ez utóbbi adatot vettem alapul. 71