Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Miklós: A Ménfőcsanak – Szeles dűlői lelőhelyen 1990–91-ben feltárt, Árpád-kori veremházak

ARRABONA 2006.44/1. TANULMÁNYOK tési technikát írt le

48 a néprajzi párhuzamok alapján, ahol a faoszlopok nem a padlószintnél mélyebb gödörben, hanem magán a veremház padlóján is állhattak. Aminek következtében helyüket sem lehet megfigyelni a ház gödrének a feltárása során. A lista utolsó, ötödik helyére került a bejárat helye. Bár minden háznak rendelkeznie kellett bejárattal, az mégis egy olyan szerkezeti elem, amely a kibontott objektumok jelentős hányadánál nem tisztázható pontosan. Ezért kellett a szempontrendszer ötödik, utolsó helyére kerülnie. E tényen sajnos az sem változtathat, hogy a kemence közelében, az oromfalon elhelyezkedő bejárat egy olyan formai elem, amely valóban alkalmas regionális, sőt talán időrendi különbségek elkülönítésére.

49 Az öt osztályozási szemponttal nézetem szerint egy-egy veremház feltárható részletei pontosan jellemezhetők. E kijelentést pedig akkor is meg lehet fogalmazni, ha tudjuk: a felsorolt öt szempont nem fogja át a házak összes minőségi jellemzőjét. így például nem szerepel a szempontok között az úgy nevezett ülőgödör, vagy az olyan formai elemek, amelyek már csak egy rekonstrukciós munka révén következtethetők ki, több-kevesebb biztonsággal. Ilyen részletnek tekinthető például, hogy a talajsíkra támaszkodnak-e a tető egyes oldalai, és ebből következően az adott ház hány felmenő fallal rendelkezett; vagy az, volt-e nyom belső osztófalakra stb. A szempontok közt továbbá nem szerepel az sem, vajon a veremházba levezető járatot lépcsősen, vagy „menetelesen", azaz lejtősen ásták-e ki.

50 Ez esetben nemcsak az adott részletforma nehezen megfigyelhető volta tartott vissza a tipizálástól, hanem az is, hogy a két változat közötti különbség másodlagosan is kialakulhatott. A használat során óhatatlanul is bekövetkező kopás miatt, a talaj keménységének a függvényében. Az osztályozási szempontok összeállítása során az egyes variánsok számot is kaptak. E számok vagy betűk a felsorolás áttekinthetőbbé tételére szolgálnak, így szerepeltetésük nem helyettesítheti a szöveges leírást. Azaz — bár beosztásom értelmében egy-egy adott ház betűk és számok kombinációjával is jellemezhető — e kombinációt legjobb esetben is csak segédlet gyanánt érdemes feltüntetni. Az osztályozási szempontok használata ugyanis nem e számok vagy betűk egymás mögé illesztésétől függ, hanem annak átlátásától, mit is foglalnak magukban az egyes szempontok, illetve milyen sorrendben következnek ezek egymás után. Sem az alaprajzi típusoknál, sem az oszlophelyek kiosztási variációinál, sem pedig a bejárat helyénél nem tértem ki a veremházak felmenő falaira vagy a tetőszerkezetére. Annak következtében, hogy a ház felmenő részeiről — a telepásatás általános adottságai következtében — már csak másodlagos úton, a meglevő részek értelmezése, azaz egy rekonstrukciós munka révén alkothatunk képet. Az ilyen részletek osztályozási szempontként történő kezelése tehát ellene mondott volna azon törekvésnek, hogy az egyes kategóriák megalkotása elsősorban a feltárható és feltárandó részleteken alapuljon. E megközelítési mód miatt kellett tehát eltekintenem attól, hogy az osztályozási szempontok közt szerepeltessem a falazatok számát, milyenségét, anyagát vagy a tető alakjára, anyagára vonatkozó információkat. Bármennyire is ezek — és első helyen éppen ezek — határozták meg az adott veremház külső képét létezése idején. A rekonstrukciós munka során e részletmegfigyelésekről természetesen nem mondhatunk le. Sőt éppen ezek kapnak megkerülhetetlen szerepet az elemzés későbbi, értelmező fázisában. Az alább ismertetésre kerülő osztályozási szempontok azonban nem a munka e későbbi fázisának a megkönnyítésére hivatottak, hanem egy elsődleges osztályozásra. Az osztályozási szempontok ismertetésének a végére hagytam egy nehezen megválaszolható kérdést. Gondos mérlegelés szükséges ugyanis annak a megválaszolásához, milyen mértékben tekinthető típusnak egy-egy konkrét ház, ha azt az öt kategória alapján leírjuk. E kérdés súlyát az adja, hogy az öt kategóriába foglalt variánsok 548