Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Takács Miklós: A Ménfőcsanak – Szeles dűlői lelőhelyen 1990–91-ben feltárt, Árpád-kori veremházak

ARRABONA 2006. 44 / 1. TANULMÁNYOK 9. Négyszög alaprajzú épület, kőkemencével a sarokban, oszlophelyek nélkül. A bejárat helyét nem lehetett meghatározni. A Szeles-dűlői feltáráson egy ilyen objektumot sikerült kibontani, a 141-es számút (2. ábra 3.). 10. Négyszög alaprajzú épület, kőkemencével a sarokban, két, az oldalfalak középső harmadában elhelyezkedő oszlop helyével. A bejárat helyét nem lehetett meghatározni. A Szeles-dűlői feltáráson két ilyen objektumot sikerült kibontani, a 415-ös (5. ábra 1.) és az 504-es számút (6. ábra 4.). 11. Négyszög alaprajzú veremház, gödörtűzhellyel a sarokban, három oszlop helyével. Két ágasfa a kemence oldalfalaihoz képest merőleges falak középvonalában állt, a harmadik pedig a kemence fala középvonalában. A bejárat helyét nem lehetett meghatározni. E típusba az ásatás egy objektuma volt sorolható, a 96/60-as (6. ábra 2.).

32 12. Téglalap alaprajzú, fűtőalkalmatossag és oszlophelyek nélküli épület. A bejárat helyét nem lehetett meghatározni. A Szeles-dűlői feltáráson egy ilyen objektumot sikerült kibontani, a 190-es számút (4. ábra ). 13. Téglalap alaprajzú, fűtőalkalmatosság nélküli épület, két, az oldalfalak középső harmadában elhelyezkedő oszlop helyével. A bejárat helyét nem lehetett meghatározni. A Szeles-dűlői feltáráson egyetlen egy ilyen objektumot sikerült kibontani, a 270-es számút (4. ábra 1.). 14. Téglalap alaprajzú veremház, gödörtűzhellyel az egyik hosszoldal sarkában, három oszlop nyomával. A három ágasfa közül az egyik az objektum központi részén, a másik kettő egy-egy hosszoldal középvonalában került kibontásra. A bejárat a tüzelőgödörrel szembeni oldalon nyílt, a gödörtűzhellyel ellentétes sarokban. A Szeles-dűlői feltáráson egyetlen egy ilyen objektumot sikerült kibontani, a 85-ös számút (2. ábra 1.). 15. Téglalap alaprajzú épület, kőkemencével az egyik hosszoldali sarokban, oszlophelyek nélkül. A bejárat a kemencével szembeni oldalon nyílt, a kemencével átellenben. A Szeles-dűlői feltáráson egyetlen egy ilyen objektumot sikerült kibontani, a 267b. számút (4. ábra 2.). 16. Téglalap alaprajzú veremház, a ház egyik hosszoldalának a sarkába vájt agyagkemencével és négy, az egyes sarkokban elhelyezett oszlop helyével. A bejárat helyét nem lehetett meghatározni. A Szeles-dűlői feltáráson egyetlen egy ilyen objektumot sikerült kibontani, a 32-es számút (1. ábra 1.). Bizonytalan esetek. 81. objektum: e veremház — a feltárt állapota szerint — négyszög alaprajzú, tüzelőberendezés nélküli objektum, négy az oldalak középvonalában elhelyezkedő oszlophellyel. Mivel azonban a ház belsejében, másodlagos helyzetben számos kő is kibontásra került, felvethető, hogy a házban eredetileg egy kőkemence állhatott (1. ábra 4.). 121. objektum: e veremház formai jellemzői részletekig megegyeznek a 81. objektummal. Azaz ez is egy négyszög alaprajzú, feltárt állapotában tüzelőberendezés nélküli veremház, négy, az oldalak középvonalában kiásott oszlopgödörrel. Mivel azonban a ház belsejében is kibontásra került számos kő, másodlagos helyzetben, ez esetben is felvethető, hogy a házban eredetileg egy kőkemence állhatott (2. ábra 3J. 150. objektum: Az objektum belső elrendezését a keleti harmadát megsemmisítő árok, illetve az északról belemetsződő, szintén Árpád-kori külső kemence miatt nem lehetett pontosan tisztázni. így nem lehetünk terjesen biztosak abban, hogy e téglalap alaprajzú, járószinttel is rendelkező objektumból ténylegesen hiányoztak-e a tüzelőberendezés maradványai, vagy az oszlopok gödrei (3. ábra 3.). 542