Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Takács Miklós: A Ménfőcsanak – Szeles dűlői lelőhelyen 1990–91-ben feltárt, Árpád-kori veremházak
TAKÁCS MIKLÓS. A MÉNFÓCSANAK — 1 990-91-BEN FEL TÁRT, ÁRPÁD-KORI VER EMHÁ ZAK 267a. objektum: Mivel e veremház jelentős részét megsemmisítették a 267b. obj ásatása során, nem lehet megbízhatóan eldönteni a négyszög alaprajzú, kőkemencevel ellátott épületben ténylegesen hiányoztak-e az oszlophelyek (4. ábra 2.). 452. objektum: Ezen épületmaradványra még az Árpád-korban ráástak egy külső kemencét, illetve egy tárolóvermet. így nem lehet biztonsággal megállapítani, vajon volt-e tüzelőberendezés e négyszögletes alaprajzú, két oszlophellyel rendelkező veremházban (5. ábra 2.). 658. objektum: északkeleti lezárását nem sikerült megfigyelni, a 614. objektum kiásása során okozott bolygatás miatt. így nem lehet eldönteni rendelkezett e tüzelőberendezéssel e négyszög alaprajzú, három oszlophellyel rendelkező veremház (7. ábra 1.). A felsorolás alapján egyértelmű tényként rögzíthető az, hogy a Szeles-dűlő 10-11. századi lakói változatosan alakították ki lakóépületeiket, hiszen a 22 elemezhető eset alapján nem kevesebb, mint 16 változatot sikerült elkülöníteni. A két szám arányából következik, hogy a variánsok túlnyomót többségét csak egyetlen példa alapján lehet kimutatni. Négy olyan kivétel adódik, ahol egyetlen egy esetben sem lehetett meghatározni a bejárat helyét. E variánsok: 1. Négyszög alaprajzú, fűtőalkalmatosság nélküli épület, két, egymással átellenes oldalfalának középvonalában elhelyezkedő oszlop helyével. A Szelesdűlői lelőhelyen e variánsnak két példája volt. 2. Négyszög alaprajzú veremház, gödörtűzhellyel a sarokban, két, egymással átellenes oldalfalának középvonalában elhelyezkedő oszlop helyével. A Szeles-dűlői lelőhelyen e variánsnak négy példája volt. 3. Négyszög alaprajzú veremház, gödörtűzhellyel a sarokban, négy, az oldalfalak középső harmadában elhelyezkedő oszlop helyével. A Szeles-dűlői lelőhelyen e variánsnak két példája volt. 4. Négyszög alaprajzú épület, kőkemencevel a sarokban, két, az oldalfalak középső harmadában elhelyezkedő oszlop helyével. A Szeles-dűlői lelőhelyen e variánsnak két példája volt. Ilyen alaprajzú, fűtőberendezésű és oszlopkiosztású veremházak a régió más, korai Árpád-kori lelőhelyein is kimutathatók, mind a Duna déli, mind pedig északi oldalán. 33 Azaz, a Szeles-dűlői lelőhely jól beleillik a régió köznépi lakóépítészetébe — legalábbis a gyakoribb házvariánsai alapján. A Szeles-dűlői lelőhely egyedisége a ritkább házvariánsok száma és mibenléte alapján fogható meg. A feltárt házak sorában ugyanis dokumentálni lehetett a fűtőberendezés-típusok vagy oszlophelyek több rendkívül ritka kombinációját is. így más lelőhelyeken csak elvétve találni példát arra, hogy a fűtőberendezést nem az objektum sarkában, hanem az egyik oldalfal közepén alakították ki. A Szeles-dűlői lelőhellyel ellentétben, ahol egy ilyen veremház is kibontásra került, a 614. objektum (7. ábra 1.). Továbbá, a Szeles-dűlő 10-11. századi lakói — a ritka és sajátos házvariánsok iránti fokozott affinitás jeleként — éppen azt a veremház-variánst nem építették meg, amely az Árpád-kor későbbi évszázadainak meghatározta a térség köznépi építészetét. így a Szeles-dűlői, 1990-91-es feltárások során nem találtunk példát a négyszög alaprajzú, agyagkemencével ellátott, két ágasfával rendelkező veremház-típusra. 34 III. A veremházak osztályozási elvei Fentebb a Ménfőcsanak-Szeles-dűlői veremházak leírása során öt osztályozási szempontra figyeltem. Ezek: 543
