Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

László Csaba: Rábaszentmiklós középkori temploma

LÁSZLÓ CSABA RÁBASZENTMIKLÓS KÖZÉPKORI TEMPLOMA műszaki állapotát, már az 1970-es években programtervet készítettek a helyreállítás­ra. 17 A terv azonban, számtalan társának sorsát követve, esztendőkig fiókban maradt. Az időközben bekövetkezett változások után újra önálló falu közössége, polgármeste­re, a 90-es évek elejétől sürgette a templom megújítását. Az ismételt kérés elől nem kitérvén, 1995 őszén felcsillant a remény, megkezdődhetett a külső falkutatás. 18 A több szakaszban elvégzett vizsgálat során megállapíthattuk, hogy a templom hajója, a szentély és az északi sekrestye egyidőben, együtt épültek. A falazáshoz ún. keszői követ használtak, kemény, mészdús habarccsal. 19 Nagy felületen maradt meg az első, a fugákból kicsorduló és vékonyan elkent meszelt vakolás. Az egykori külső járószintet a későbbi tereprendezések miatt meghatározni nem lehetett, ugyanis a templom déli karéja és a torony előtt kis területen kevéssé, másutt jelentősen mélyítet­ték a terepet. A szentély mögött húzott kutatóárokban megfigyeltek szerint mintegy 30 cm-t aláfalazva alakult ki ott a 18. század eleji járószint. E mélyítés miatt felszínre került az egykori középkori alapfal jelentős része a szentély és a sekrestye falainál. 20 A középkori templom eredeti magasságát pontosan meghatározni ma már nem lehet. Az 1720-ra tehető barokk újjáépítés során ugyanis a hajó falát jelentősen visz­szabontották. A visszabontás mértékére utal, hogy a hajó északkeleti oldalán feltárt eredeti román kori ablak záradéka közvetlenül a mai párkány alatt volt. A félköríves záradékú, rézsűs — ma részben a padlástérbe nyíló — résablak feletti egykori falazat és párkány még legalább egy méter magasságot jelentett. 21 Az egykori kerek hajó északnyugati szakaszán a homlokzaton tártunk fel egy templomnál szokatlan formá­jú nyílást. A félköríves, mélyített tükörben több résablak törte át az ily módon elvéko­nyított falat. Esetünkben egy résablak közel fele maradt meg, többi részét a 18. szá­zadi átépítéskor szétbontották, illetve a hajó mai boltozatának építésével elfalazták. Az ablakforma a városi lakóházaknál ismert ún. kapcsolt-ablak formáját idézi, vagyis több lépcsőben visszaugratva vékonyítják el a falat, majd egy mezőben több résablak esetleg felettük káróablak nyílik. 22 A szentély tengelyében lévő kisméretű, íves zára­dékú, rézsűs ablak a szokásos román kori formát mutatta. 23 Az 1720-ban elfalazott ablak átbontására a szentélyben lévő kifestés rekonstrukciója miatt nem került sor. A középkorban biztosan nyílott délnek is ablak a szentélyből, de ennek már semmi nyo­mát nem találtuk. A mai ablak még 1720-nál is későbbi. 24 A sekrestye keletnek néző középkori ablaka minden méretében meghatározott volt, ezért az újkori nyílás helyett most visszaállították. A déli karéj a vizsgálat során törtkőből falazott egységes építménynek bizonyult. Két szegmensíves záradékú, nem rézsűs ablaka az eredeti, 1720-ban falazott formá­ját mutatja. A karéj építésekor a hajó visszabontásával, a sekrestyére és a szentélyre történt ráfalazással került egy párkánymagasságra az immáron haromkarejosnak tekinthető templom. Párkányának profiljára, tetőformájára már semmi nyom nem utal, hiszen a holkeros párkány, a most átépített tető mind későbbi 1720-nál. 25 A templom bejárata ettől kezdve a nyugati oldalon nyílott. A templom tornyát a 18. század végén, 19. század elején emelhették. A falazott gúlasisakkal lezárt, négyszintes torony homlokzatát áttörő ablakokat meszelt sáv keretezte, a falakat tükrös keretezésű höbörcsös vakolat fedte. 26 A toronyfeljáró egy­értelműen későbbi a toronynál, de miként Rómer Flóris rajzán látható, 1863-ban már használták. 27 A homlokzatok vizsgálatából levont következtetések számbavétele után térjünk be a templomba. 28 A templom mindegyik térrészét boltozat fedi. A szentély és a sek­restye felett az eredeti román kori kőboltozat feszül, míg a déli karéj és a hajó felett az 1720-ban emelt téglaboltozat látható. A középkori falakat eredetileg vékony vako­253

Next

/
Oldalképek
Tartalom