Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

László Csaba: Rábaszentmiklós középkori temploma

ARRABONA 2006. 44/ 1. TANULMÁNYOK kozott azonban az „eredeti" rotunda koráról.

10 A magyarországi kerek templomokról írt, mindmáig alapvető munkájában Gervers-Molnár Vera 11. századinak feltételezte a kerek hajójú, patkószentélyes rotundát, amelyhez a 12. század végén esetleg a 13. században északi és déli oldalán egy-egy bővítményt építettek.

11 A Nyugat-Magyarországi egyházi építészetről Valter Ilona tollából megjelent összefoglaló

12 is 18. század elejinek tekinti a kerek hajó északi és déli bővítményét. A templom korára vonatkozó publikációk áttekintése után vizsgáljuk meg, milyen történeti források állnak a települést és templomát illetően rendelkezésünkre. A falu első hiteles említése 1287. évi, mikor IV. László király a tatárjárás óta lakatlan és egykori birtokosa örökös nélküli elhaláloztával a királyra szállt Byka földet az Osl nembéli Imre fia Gergelynek adományozta. Az oklevél szerint a tatárjárás óta lakatlan településen akkor már Szent Miklós tiszteletére szentelt templom állt.

13 Noha Gergely még 1325-ben is szerepel a forrásokban, a falura 1316-ban újabb adománylevél keletkezett, amelyben Károly király a Péc nb. Hrussó László comes servienseinek adományozta a faluhelyet. Kevéssel utóbb, 1333-ban Péc nembéli János mester rokonai, Ivánka fia János és Aladár fiai csere útján a győri püspöknek adták a „terra Byka" néven ismert, későbbi Szentmiklós falut. A település azóta a győri püspök birtoka volt és ez a jogviszony a 19. századig nem változott. A 16. századi török-magyar harcok, elsősorban a 15 éves háborúnak a közeli Győr elfoglalásával, majd visszafoglalásával járó pusztításai során a település elnéptelenedett. A történeti forrásokban még 1626ban is desertaként, elhagyott puszta helyként, Kerek-Szentmiklós néven említett falu újratelepítése Keresztély Ágost püspök idejében, 1701-ben történt meg.

14 A templom újjáépítésére, bővítésére 1720-ban került sor.

15 A templom az újkorban nem volt önálló plébánia, korábban Mórichida, 1783-tól Árpás filiája. A napjainkban is mindössze két, egymást keresztező utcából álló település közepén, a Marcalhoz levezető út kiteresedésében álló templomot helyreállítás előtti állapotában műrészletek nélküli, bádogtetővel fedett, omló vakolatú, rossz műszaki állapotú épületként írta le minden jelentés. A falazott sisakú torony déli oldalához esetlegesen csatlakozott a torony ül. karzatfeljáró. A déli karéj falát kettő, jellegtelen ablak törte át. A szentélyt egyetlen ablak világította meg. Az északi karéjban lévő sekrestye kisméretű ablaka sem mutatott középkori formát. A falakat sárga festés, az egész épületet egy magasságban lezáró egyszerű holkeros párkányt fehér festés fedte. A torony omló vakolása alól korábbi, höbörcsös és a sarkokon simított architektúra nyomai sejlettek fel. A 19. századi alaprajzon feltüntetett övezőfalnak már nyoma sem látszott. A templom bejárata a boltozott toronyaljban nyílott. A templom északi oldalán a Marcal folyóhoz vezető utca egyenes házsorú, míg a déli oldalon lévő házak visszaugratott telekvonallal rajzolják ki a templom körüli kis teret.

16 A déli oldalon az utcaszint egyezik a templom előtti térszínnel, míg a folyóhoz vezető út mai szintje mintegy egy méterrel van mélyebben az előbbieknél. A hajót és a karéjokat egyaránt boltozat fedte. Az északi sekrestye kisméretű ajtóval kapcsolódott a hajóhoz, míg a déli karéjt széles íves faláttörés kapcsolta a központi térhez. A hajó nyugati felében fagerendás karzat lógott be a térbe, mintegy harmadát elfoglalva a kisméretű, mindössze 6,3 méter belső átmérőjű hajónak. A késő barokk falazott oltármenza fölött Szent Miklóst ábrázoló olajkép függött. A kép két oldalán egy-egy kutatóablakban királyfejek, Szent László és Szent István látszottak. Az oltáron a barokk tabernákulum, két oldalán adoráló angyalok szobrai. A hajóban nagyméretű, az 1960-as években Kapuvárról idekerült 20. század eleji, jellegtelen padok voltak. Mivel a templom értékével az egykori Országos Műemléki felügyelőség (ma Kulturális Örökségvédelmi Hivatal) szakemberei is tisztában voltak, felmérve a templom 252