Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

László Csaba: Rábaszentmiklós középkori temploma

ARRABONA 2006. 44/ 1. TANULMÁNYOK kozott azonban az „eredeti" rotunda koráról. 10 A magyarországi kerek templomokról írt, mindmáig alapvető munkájában Gervers-Molnár Vera 11. századinak feltételezte a kerek hajójú, patkószentélyes rotundát, amelyhez a 12. század végén esetleg a 13. században északi és déli oldalán egy-egy bővítményt építettek. 11 A Nyugat-Magyaror­szági egyházi építészetről Valter Ilona tollából megjelent összefoglaló 12 is 18. század elejinek tekinti a kerek hajó északi és déli bővítményét. A templom korára vonatkozó publikációk áttekintése után vizsgáljuk meg, milyen történeti források állnak a települést és templomát illetően rendelkezésünkre. A falu első hiteles említése 1287. évi, mikor IV. László király a tatárjárás óta lakatlan és egy­kori birtokosa örökös nélküli elhaláloztával a királyra szállt Byka földet az Osl nembéli Imre fia Gergelynek adományozta. Az oklevél szerint a tatárjárás óta lakat­lan településen akkor már Szent Miklós tiszteletére szentelt templom állt. 13 Noha Gergely még 1325-ben is szerepel a forrásokban, a falura 1316-ban újabb adomány­levél keletkezett, amelyben Károly király a Péc nb. Hrussó László comes servienseinek adományozta a faluhelyet. Kevéssel utóbb, 1333-ban Péc nembéli János mester roko­nai, Ivánka fia János és Aladár fiai csere útján a győri püspöknek adták a „terra Byka" néven ismert, későbbi Szentmiklós falut. A település azóta a győri püspök birtoka volt és ez a jogviszony a 19. századig nem változott. A 16. századi török-magyar harcok, elsősorban a 15 éves háborúnak a közeli Győr elfoglalásával, majd visszafoglalásával járó pusztításai során a település elnéptelenedett. A történeti forrásokban még 1626­ban is desertaként, elhagyott puszta helyként, Kerek-Szentmiklós néven említett falu újratelepítése Keresztély Ágost püspök idejében, 1701-ben történt meg. 14 A templom újjáépítésére, bővítésére 1720-ban került sor. 15 A templom az újkorban nem volt önálló plébánia, korábban Mórichida, 1783-tól Árpás filiája. A napjainkban is mindössze két, egymást keresztező utcából álló település köze­pén, a Marcalhoz levezető út kiteresedésében álló templomot helyreállítás előtti álla­potában műrészletek nélküli, bádogtetővel fedett, omló vakolatú, rossz műszaki álla­potú épületként írta le minden jelentés. A falazott sisakú torony déli oldalához eset­legesen csatlakozott a torony ül. karzatfeljáró. A déli karéj falát kettő, jellegtelen ablak törte át. A szentélyt egyetlen ablak világította meg. Az északi karéjban lévő sek­restye kisméretű ablaka sem mutatott középkori formát. A falakat sárga festés, az egész épületet egy magasságban lezáró egyszerű holkeros párkányt fehér festés fedte. A torony omló vakolása alól korábbi, höbörcsös és a sarkokon simított architektúra nyomai sejlettek fel. A 19. századi alaprajzon feltüntetett övezőfalnak már nyoma sem látszott. A templom bejárata a boltozott toronyaljban nyílott. A templom északi oldalán a Marcal folyóhoz vezető utca egyenes házsorú, míg a déli oldalon lévő házak visszaugratott telekvonallal rajzolják ki a templom körüli kis teret. 16 A déli oldalon az utcaszint egyezik a templom előtti térszínnel, míg a folyó­hoz vezető út mai szintje mintegy egy méterrel van mélyebben az előbbieknél. A hajót és a karéjokat egyaránt boltozat fedte. Az északi sekrestye kisméretű ajtó­val kapcsolódott a hajóhoz, míg a déli karéjt széles íves faláttörés kapcsolta a központi térhez. A hajó nyugati felében fagerendás karzat lógott be a térbe, mintegy harmadát elfoglalva a kisméretű, mindössze 6,3 méter belső átmérőjű hajónak. A késő barokk falazott oltármenza fölött Szent Miklóst ábrázoló olajkép függött. A kép két oldalán egy-egy kutatóablakban királyfejek, Szent László és Szent István látszottak. Az oltáron a barokk tabernákulum, két oldalán adoráló angyalok szobrai. A hajóban nagyméretű, az 1960-as években Kapuvárról idekerült 20. század eleji, jellegtelen padok voltak. Mivel a templom értékével az egykori Országos Műemléki felügyelőség (ma Kul­turális Örökségvédelmi Hivatal) szakemberei is tisztában voltak, felmérve a templom 252

Next

/
Oldalképek
Tartalom