Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

László Csaba: Rábaszentmiklós középkori temploma

LASZLO CSABA RABASZENTMIKLOS KÖZÉPKORI TEMPLOMA László Csaba RÁBASZENTMIKLÓS KÖZÉPKORI TEMPLOMA Az egykor Győr vármegye nyugati határán, a Rába és a Marcal folyók közelében, utóbbi jobb partján fekszik egy kis település, Rábaszentmiklós. A közel kétszáz lelkes falu építészetileg legnagyobb értéke Árpád-kori temploma. Az egyszerű, tornyos épületben még a gyakorlatlan szem is azonnal felfedezheti annak érdekességét, különlegességét. Az adagos kis középkori falusi templomoktól eltérően Rábaszentmiklós temploma háromkaréjos alaprajzú épület, amelynek nyugati oldalához csatlakozik a bejáratot magába rejtő torony. Érthető, hogy midőn a 19. század derekán az általános európai gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is megindult a történeti múlt épületekben tárgyiasult emlékei iránti érdeklődés, templomunk hamar felkeltette a tudós látogatók figyelmét. A magyar régészet és művészettörténet kiemelkedő alakja, Rómer Flóris már 1863-ban lerajzolta jegyzetfüzetébe a rábaszentmiklósi templomot, későbbinek tekintvén a hajónál, a szentélynél az északi sekrestyét és a déli karéjt.

1 Győr vármegye történetének avatott ismerőjéhez, a levéltáros Ráth Károly személyéhez köthető a templomunkról megjelent első tanulmány. Ráth lelkesült hangon írt a kis templomról, amelyet ajaki és pápóci kerek templomokhoz, rotundákhoz hasonlított.

2 Mindössze három oldalas dolgozatában templomunkat a 13. században építettnek vélte és felvetette, hogy a háromkaréjos formában csupán a „közepe a keleti körrel" eredeti, vagyis az északi és a déli karéjt későbbinek tekinthetjük. A magyarországi hivatalos műemlékvédelem történetének fontos dátuma 1872. Több éves előkészítés, küzdelem után azon esztendőben alakult meg a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága. A Bizottság legfontosabb feladatának tekintette a hazai műemlékek jegyzékbe vételét, inventarizálását. Ennek érdekében ú. n. felvételi íveket állítottak össze, amelyen rögzíteni lehetett a tulajdonosi adatokon túl az emlék stílusát, méreteit, feliratait, anyagát etc. Az íveket 1872 nyarán történeti és régészeti ismeretekkel bíró személyeknek küldték ki.

3 Rábaszentmiklós felvételi ívét Rómer Flóris barátja, Ebenhöch Ferenc koroncói plébános írta meg és küldte el a Bizottságnak.

4 A Győr megye régészeti emlékeinek gyűjtésében, feldolgozásában elévülhetetlen érdemeket szerzett férfiú leírásában középkorinak véli a körtemplomot és szentélyét, az északi és a déli karéjt pedig egy canonica visitatiora hivatkozva 1720-ban epüknek tekinti.

5 A magyarországi középkori emlékek osztályozását végző Henszlmann Imre 1876ban megjelent munkájában átveszi Ráth megállapításait, a 13. századra datálást, de megjegyzi, hogy csak vizsgálattal lehet eldönteni a karéjok egymáshoz való viszonyát.

6 A fentiekben röviden ismertetett publikációk okán szakmai körökben ismertté vált templomunkat azóta is több építészettörténeti, művészettörténeti összefoglalás említi. Noha a 19. század második felében tevékenykedő, a magyar művészettörténet, régészet, műemlékvédelem megalapítóinak tekintett kiemelkedő személyiségek több ítéletét, meghatározását ma már meghaladottnak tekintjük, figyelemre méltó, hogy esetünkben datálásaik máig elfogadhatóak. A teljesség igénye nélkül idézzük templomunk több későbbi említését.

7 Foerk Ernő a zárai San Donato háromkaréjos kápolnához hasonlította templomunkat, és Kálmán király dalmáciai hadjáratából következőn 12. századinak vélte a rábaszentmiklósi rotundát.

8 A románkor művészetét az 1930-as években összefoglaló Gerevich Tibor átvette a „lóhere" alaprajza dalmát eredetét, de a pannóniai cella trichora hatását sem zárja ki a szerinte 1287 után épült templomnál.

9 A megye templomaival az 1960-as években több tanulmányában is foglalkozó Kozák Károly egyetértett Ráth felvetésével, vagyis a két karéj későbbi voltával, ám azokat hosszú birtoktörténeti fejtegetésre alapozva 13. századinak vélte, nem nyilat251