Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Juan Cabello–Mentényi Klára: A zanati rk. templom kutatása

JUAN CABELLO - MENTÉNYI KLÁRA A ZANATI R. K. TEMPLOM KUTATÁSA retű szentélyablakokról is. Mindezek nyomán azt mondhatjuk, hogy a ma álló késő gótikus jellegű, lássuk be: igen egyszerű kialakítású falusi templom feltételezhetően nem korábbi a 15. század második felénél. Esetleges korábbi előzményének feltárására a korlátozott lehetőségek között végzett régészeti megfigyelés nem nyújtott lehetőséget. A templom eredeti kontúrjait bizonyára nem érintette az a következő, kisebb mértékű beavatkozás, amikor megnyitották az új (vagy megnagyobbították a kisebb, eredeti), feltehetően szegmensíves lezárású déli kaput. A lezárás formájára a kapu keleti felső sarkában szerencsére fennmaradt ívindításból lehet következtetni. A habarcsok és a vakolatok anyagának összehasonlítása révén feltételezzük, hogy ugyanebben az időszakban keletkezett a másodlagos kialakítású pasztofórium-fülke is a szentély északi szakaszán. A keleti szentélyablak káváiban lévő második vakolatréteg és a déli kapu káváiban megmaradt, első (és egyetlen) vakolatréteg, valamint a boltozatlenyomatok alatt megmaradt második rétegű vakolat hasonlósága alapján továbbá arra lehet gondolni, hogy a homlokzat első „felújítása" egy időben történt az imént felsorolt részletek kialakításával. A széles, szegmensíves kapu és az egyenes záródású, téglány alakú szentségfülke csupán annyiban alkalmas a datálásra, amennyiben elmondható, hogy ezek a részletek már egy újkori átalakításhoz tartoznak. Pontos datálásuk csak újabb írott források előkerülése alapján lehetséges. Ugyanígy keltezhetetlen az épületben sehol máshol nem jelentkező habarcsot használó, későbbi befalazás, amely megszüntette a déli kaput. Minden bizonnyal már ezt az épületet írja le a Batthyány József püspök által 1754-ben tartott canonica visitatio, amely szerint: „A templom ... Szent László tiszteletére épült és meg van áldva, de nincs felszentelve. Két oltár található benne, a nagyobbik Szent György tiszteletére, a kisebbik Szent László tiszteletére. Sekrestyéje nincs, de a tornya falazott, ebben egy felszentelt harang függ. A templom búcsúnapját Szent László ünnepén tartják. Nincs a templomnak szószéke, sekrestyéje, oltárszekrénye, sem ereklyéje és búcsúengedménye. Egyébként ez a templom jó állapotban van. ...A templom melletti temetőt körülkerítették."

17 A harmadik építési periódus a két előzőtől abban különbözik, hogy írásos dokumentumok is szólnak róla. Mindenekelőtt az új szombathelyi egyházmegye első püspöke, Szily János által 1780-ban végzett canonica visitatio jegyzőkönyve: „Régebben a templom nagyon romos volt, de a földesúr, felsőszopori Szily János szombathelyi püspök adományából, az elmúlt évben, 1779-ben régi romjaiból felépítették. Alapja hosszanti elhelyezésű, az épület zsindellyel fedett. Hossza 6, szélessége 4-5 öl. Nagyon jó állapotban van, de nincs felszentelve. Viszont Szent László tiszteletére felavatták és a búcsú napját a lakosság és a földesúr költségére megtartják. Egy oltára van, amelyet Szent László tiszteletére a püspök kegyes adományából emeltek. Az oltár el van látva hiteles oltárkővel és méltó módon díszítették. A sekrestye a templomnak megfelelő méretű, hossza-szélessége 2 öl, boltíves akárcsak a megfelelő módon kiképzett kórus is. A templomban 9 pad van. A torony falazott és zsindellyel fedett. Benne egy harang van, amely 60 font nagyságú, de nem lehet tudni, hogy ki és kinek a tiszteletére szentelte fel...."

18 Az itt leírt templomról tudjuk, hogy 1779. évi megújítását annak az igen jó nevű építésznek, Hefele Menyhértnek a nevéhez köthetjük,

19 aki Szily nagyszabású szombathelyi elképzeléseinek is megvalósítója volt. Az új főoltárképet Stephan Dorffmaister festette 1780-ban. A szignált festmény Szent László apoteózisát ábrázolja,

20 az 1997. évi nagy Dorffmaister-kiállítás előtt Marosfalvy Antal restaurátor megtalálta a szignót is: „Steph. Dorffmaister pinx. Ao 1780".

21 További, teljes körűnek még egyáltalán nem mondható levéltári kutatásokból tudjuk, hogy — minden bizonnyal a püspök útmutatásai alapján (a novai templom berendezéseivel együtt) — Simon Roszt (Rast) szombathelyi szobrász 195