Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)

Eszt Ágnes: „Markalf hazája...” Újabb régészeti kutatások a mosoni ispáni központban

ARRABONA 2006. 44/1. TANULMÁNYOK A várárokból, illetve közvetlenül a várárok elől származó leletanyagunk összetételénél az első feltűnő tény a fémleletek viszonylag kicsi aránya, illetve az összetételük. Amennyiben a vár hirtelen pusztult volna el az 1271. évi ostrom után, s II. Ottokár valóban elvégeztette volna katonáival a teljes rombolást, akkor legalább néhány töredékes fegyvermaradványt, katonai viseleti elemet, sőt embercsontokat találtunk volna. A használható fegyvereket, viseleti tárgyakat nyilván összegyűjtötték, de teljes válogatásra sem módjuk, sem idejük, sem okuk nem volt. Amennyiben e tárgyak mégis hiányoznak, annak más oka kell, hogy legyen; az árok lassan töltődött fel, s ez egy további érvünk amellett: a vár nem pusztult el 1271-ben. Árpád-kori lelőhelyhez képest magas a kerámialeleteken belül az asztali edények előfordulási aránya. A több, mint 15%-os arányuk a viszonylagos reprezentációt tükrözi, ami természetes egy királyi vár esetén. Ugyancsak ez a magyarázata annak, hogy döntő arányban szerepelnek a redukált technikával kiégetett edények a leletanyagunkban. A redukciós égetés jobb minőségű kemencét kíván meg, mint az oxidációs, hiszen égetés során a levegőt szinte teljesen ki kell szorítani, hogy az oxigéntartalmú vegyületek felbomoljanak, és az edények egyenletes szürke színt nyerjenek. Ez a fajta égetés drágább, több tüzelőre van szükség. A Duna, valamint az osztrák határ közvetlen közelsége magyarázza az importáru korai feltűnését leletanyagunkban, illetve azt, hogy az import kizárólag ausztriai: bécsi, tullni, passaui grafitos edény. ( / Soproni u. 12. (2002.) Az Iskola u.-i telekkel D-ről közvetlenül határos telken egy 6x20 m alapú É-D-i kutatóárkot jelöltünk ki.

55 A metszetfalakon kiválóan követhető egy korai vízjárás nyoma. (4. ábra) A szakaszos betöltődésű, K-Ny irányú meder iszapos rétegéből került elő a suburbium talán legszebb, ám mindenképpen unikális lelete.

56 (5. ábra) Anyaga és kísérőleletei alapján a finom szemcsés homokkal iszapolt agyagból formált, redukált égetésű, polírozott felületű aquamanile lófej alakú kiöntőjének töredékét a 12/13. századra datálhatjuk. A Büngösdpusztáról (Békés m.) illetve Kisjenőről (Arad m.) ismert bronz lovasaquamanilék a 12. század közepéről származnak.

57 Kerámiapárhuzamot ismerünk Lengyelországból, a Bialostok vajdaság Mielnik településéről, ahol egy egyszerűbb kialakítású, szintén csak fejrészében megmaradt aquamanile került elő.

58 Csak leírásból ismert a csehországi Cesky Krumlov-ban előkerült lófejes aquamanile töredék, amelyet kísérőleleteivel a 13. századra datáltak.

59 Bécsből egy 15. századi vörösfestésű darab töredéke került elő, Eggenburgból pedig egy hengeres testű, zöld-barna foltos mázas, bekarcolt hullámvonalakkal díszített enyhén töredékes darab ismert, amely a 13. század utolsó negyedéből való.

60 Tágabban a 12-14. század közé datált a speyeri múzeumban őrzött teljes, ép darab, amelynek hengeres teste a farnál és a szügynél megvastagított.

61 A 13. század közepére-végére datálták a buckinghamshire-i sárga-zöld mázzal és bekarcolt mintázattal díszített zoomorfikus aquamanile töredéket, aminek középső része (test, lábindítások, fül) maradt meg.

62 Anyagát tekintve leletünknek a legközelebbi párhuzama egy regensburgi darab, amely szintén sötétszürke, grafitozott felületű zoomorfikus aquamanile, s külön érdekessége, hogy a bronzból készített aquamanilékhez hasonlóan lovas is van rajta.

63 Formailag (a fej megformálása) leginkább egy angliai zöldmázas töredék emlékeztet a mosoni leletünkre, ám a Kingston-upon-Themas, London területén előkerült, 13/14. századra datált aquamanile kiöntőcsöve a lófej oldalán van.

64 Ez utóbbi darab azonban — épp a szokatlanul elhelyezett kiöntőnyílásból adódóan — talán nem is aquamanile volt, hanem a bécsi kannához hasonló széles szájú, középfüles edény egyik kiöntőcsöve. Ilyen osztrák importból származó 13. századi mázas töredék a budai palotából is ismert.

65 14