Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Garam Éva: Virágos palmetták és félpalmetták
GARAM ÉVA __ VIRÁGO S PALM ET TÁK É S FÉLPMMETTÁK ember-állat küzdelmi jelenetes szíjvég, griffes veretek, téglalap alakú és kerek lemez veretek voltak (Garam 1995, Taf. 97). Az S-alakú félpalmetta áttört díszű és sima hátlapos kis-és nagyszíjvégeken is megjelenik (4. ábra 3). Tiszafüreden több sírból származik olyan azonos mintájú, S-alakban kígyózó félpalmettával díszített nagyszíjvég (4. ábra 6), amelynél az áttört minta vonalvezetése azonos a kunbábonyi tőrhüvely veret vésett indájával. (Egy hasonló, keszthelyi párhuzamot néhány vésett-poncolt párhuzammal együtt H. Tóth Elvira is említ: H. Tóth-Horváth 1992, 136, Abb. 60.) A tiszafüredi félpalmettás nagyszíjvégekkel griffes, állatalakos veretek, griffes-indás tokos kisszíjvégek, kis téglalap alakú bronz lemez veretek, lemez bújtatok, sima és kettősháromszög kivágású, lemez testű csatok voltak a sírokban. Az öntött félpalmettás díszű bújtatóval és szíjvégekkel együtt ismertetett tárgyak, tárgy együttesek — gondolva itt az öntött díszítmények és lemez szerelvények együttes előfordulására — a griffes-indás díszű későavar kori fémművességi kör legkorábbi fázisára, azaz a 8. század első harmadára jellemzők. (Erről összefoglalóan a tiszafüredi temető elemzésénél olvashatunk: Garam 1995, 404-412.) Az S-alakú félpalmetta öntött változatban a 8. század folyamán tovább is használatos díszítési mód. Ismerjük kettőslapú, felmagasodó fülű kisszíjvégeken is (Nagy M. 1998, Taf. 189, 11) (4. ábra 7), hosszúkás, csüngős, hasonló díszű verettél egy sírban. A szóban forgó minta legkésőbbi variációja ismét a sima felületre vésett félpalmetta poncolt háttérrel. Kevés az olyan nagyszíjvég, amelynek teljes felületét beborítja a vésettponcolt inda: Gátér (Kada 1906,143.), Csorna (Hampel 1905, III. Taf. 137), Leobersdorf (Daim 1987, 84), Tatabánya (Szatmári 1984-85, 26.), Vedresháza (Awarenkatalog 1985, Abb. 66), Szárazd, Hortobágy-Árkus (H. Tóth-Horváth 1992, Abb. 60). Közülük a szárazdi szíjvég mintája áll legközelebb, ül. egyezik meg az áttört öntött, hármas Salakban hajló félpalmettával díszített szíjvégek mintájával (4. ábra 10). A szárazdi vésett-poncolt díszű garnitúra övdíszítményei (kettőslapú, felmagasodó fülű kis- és nagyszíjvégek, kis címer alakú csat, hármas csoportosítású veretek, pitykék, piskóta alakú övforgó) eltekintve díszítésüktől, formájuk és felépítésük szerint is az avarkor végi fémművességi kör jellegzetességeit mutatják (4. ábra 8-9.). A poncolt hátterű vésett minta virágkora ugyanerre az időre tehető. Ebben a korban, azaz az avar időszak utolsó fázisában az övdíszeken kívül lószerszámvereteket, falerákat és dobozboglárok oldalait is díszíti a vésett-poncolt palmetta, de előfordul fémedények díszítéseként is. Az adai ezüst tálka félpalmettás füldíszítése Az adai ezüst tálka fülének nemcsak formája, hanem mint ismert, díszítése is hasonlóságot mutat a többi hasonló korú és közel azonos formájú tálka (Vrap és Nagyszentmiklós) díszítéséhez. A vrapi egyik aranytálka fülének hátoldali díszét szimmetrikus elrendezésű, ívelten kígyózó bimbós palmetta alkotja, amely a fül csúcsos része alatt szemben álló többlevelű félpalmettában végződik (4. ábra 11). Hasonló, szembenálló palmetta a díszítése — csak jóval gyatrább kivitelezésben — az adai tálka fülének is, amelyen, mivel a fül sokkal keskenyebb, mint a vrapi és nagyszentmiklósi tálka füle, a vrapi indadísz alsó része el sem fért volna (4. ábra 12). A vrapi edényfülön, ugyanúgy, mint a kunbábonyi tőrhüvelyen, a vésett palmetta háttere díszítetlen. Az adai tálkafül félpalmettája hátterét csővégű ponccal ütögette be az ötvös, hasonlót láthatunk a nagyszentmiklósi tálka fülének hátoldalán. A nagyszentmiklósi tálkafül palmettás dísze szintén szimmetrikusan kanyargó S-alakú félpalmetta, de már szétbomló, túldíszített változatban. A szimmetria nem tökéletes, a fül jobb oldala a kidolgozottabb, a bal oldalon a mintából az inda hónaljaiból kinyúló kacsokon egy-egy palmettalevél hiányzik (4. ábra 13). 155