Arrabona - Múzeumi közlemények 44/1. Ünnepi köte a 65 éves Tomka Péter tiszteletére (Győr, 2006)
Garam Éva: Virágos palmetták és félpalmetták
ARRABONA 2006. 44 / 1 TANULMÁNYOK A nagyszentmiklósi 8-as tálkafül vésett-poncolt palmettája csaknem megegyezik a nagyszentmiklósi 3-as korsó kihajló peremének alsó felére vésett, szintén poncolt hátterű palmettával (4. ábra 14). A minta akár egy kéz munkájának is vélhető. A felsorolt formai, díszítésbeli és technikai hasonlóság nem a véletlen műve. Azt mutatják, hogy az azonos funkciójú, hasonló díszítésű, átfúrt fülű tálkák, amelyeket piláf-szerű étel fogyasztásánál használhattak, közel azonos időben készülhettek. A fentebbi leletismertetésekből levonható következtetések alapján a vésett-poncolt díszítésű tárgyakat az általánosan elfogadott véleménytől eltérően nem tartom csak a 8. század végére - 9. század elejére jellemző fémművességi kör kizárólagos termékeinek. Az aprólékos összehasonlító vizsgálat, az idézett példák sokasága úgy vélem elég bizonyíték ahhoz, hogy az avar birodalom területén a 7. század végétől ismert és használt vésett, ill. vésett-poncolt palmettával díszített tárgykör egyes darabjait az általánosan használt időpontnál korábbra, a 8. század folyamára keltezzem. Ennek a keltezésnek nem mond ellen a vrapi kincslelet egyetlen darabja sem. A kincsben a tálka fülön kívül vésett palmettás díszítéssel nem találkozunk. A vrapi díszítetlen fülű, bordás testű ezüsttálka és az adai ezüsttálka azonos peremkiképzése, a fülek hasonló szerelési módja (a vékony peremeket a fülre ráhajlították) szintén alátámasztja azt a feltevést, hogy a vrapi szemben álló félpalmettához hasonló palmettával díszített adai tálkát a vrapi tálkákkal közel egy időben készültnek véljem. A vrapi tálkák azonban rokonságban vannak a nagyszentmiklósi füles tálkával is, ezért azt gondolom, hogy nemcsak a nagyszentmiklósi 3-as és 4-es korsó (+ ivókürt, talpas poharak, billikomok), hanem a 8-as tálka is a nagyszentmiklósi kincs idősebb edényei közé tartozik, bár a zárójelben említetteknél valamivel fiatalabb lehet. A 3-as korsó vésett-poncolt indadíszét és a 8-as tálka vésett-poncolt díszítésű fülét is a korsóval, ill. a tálkával egyidősnek vélem. Az eddig ismert avar kori ovális és kerek evőcsészék mind fülesek, nem valószínű, hogy a nagyszentmiklósi fül nélkül készült volna. Az, hogy a feliratot — amely tökéletesen olvasható — fél milliméterre fedi a fül, nem kizáró ok. Ellenkezőleg, talán nem véletlen, hogy a felirat és a fül egy helyen, egy oldalon van. A nagyszentmiklósi 8-as tálka fülének kétoldali díszítése szintén egy időben készülhetett. Az előoldal palmettás farkú oroszlánjaihoz hasonlók jól ismertek a 8. század első felére keltezhető övgarnitúrák díszítéseiként. A Budapest-rákosi övgarnitúra (Nagy M. 1998, Taf. 155, 2-6) és utánzata (Trugly 1987, Taf. XVI) nagyszíjvégének előlapján olyan poncolt testű oroszlánok vannak, mint a nagyszentmiklósi tálka fülén. A szíjvég hátoldalát pedig adai típusú, de két átbújó indasorban kanyargó félpalmetta díszíti. Ugyanezen övgarnitúra kisszíjvége hátoldalának indadísze pedig a nagyszentmiklósi 2-es korsó mélyen vésett (öntött?), poncolt hátterű, átbújó indás félpalmetta díszével azonos (4. ábra 15). Ez arra utalhat, hogy a nagyszentmiklósi 2-es korsó is a kincs idősebb tárgyai közé tartozik. Jelen dolgozatnak nem célja a palmetta minta eredetének részletes vizsgálata. Ismert, hogy ez a díszítésmód a bizánci és Közép-ázsiai, szasszanida kultúrkörben is megtalálható. J. Werner szerint a bimbós félpalmetta (vrapi edényfül hátoldala) és a nagy lapos levelű inda (Kreislappenranke) a kora bizánci indaornamentikához vezethető vissza. J. Werner bizánci gyökerűnek tartja a kunbábonyi S-alakban hajló félpalmettás díszítést is (Werner 1986, 37-41.). Az idézett analógiák alapján Werner véleménye meggyőzőnek tűnik, bár — mint ő is megjegyzi — a téma részletes kidolgozása előtt a végleges állásfoglalás nem időszerű (Werner 1986, 40, 106. jegyzet). Valószínű, hogy a keleti és a bizánci kultúra kölcsönhatásai egyaránt befolyásolták ennek a természetutánzó motívumnak a kialakulását, alkalmazását és elterjedését. A fentebb idézett számos példa szerint a kétféle palmetta, a virágos és a félpalmetta az 156
