Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez

ARÍIABONA 2005. 43 / 2. ^ TANULMÁNYOK Az épület műszaki átadására 1957. október 31-én került sor; neve a tanácsi határozat alapján Kisfaludy Kultúrotthon lett.^s (Érdekességképpen megjegyezzük: amikor 1959-ben Tét „szocialista község" lett, ünnepi jutalomként a győri Kisfaludy Színház a téti Kisfaludy Kultúrotthonban Lehár Mosoly országa című operettjét adta elő.39) 1959-ben nem kevesebb, mint hat termelőszövetkezet alakult Tét község közigazgatási területén; ezek egyike - mely Csangota pusztán és a Badicz tagon alakult meg - a Kisfaludy MGTSZ nevet kapta.40 Hogy a névválasztás mennyire volt tudatos, nem tudjuk; tény viszont, hogy Csangota puszta az 1820-as években Kisfaludy-birtok volt.^i Az viszont már aligha lehet véleüen, hogy amikor 1962. január elsejével a hat termelőszövetkezetet egyesítették, az egyesített szövetkezet Kisfaludy MGTSZ néven működött tovább!42 A Kisfaludy Tsz működéséről később is olvashatunk a szaksajtóban.43 A költő nevét viselő intézmények „legi^abbika" a Kisfaludy Károly Általános Művelődési Központ és Városi Könyvtár, mely az általános iskolát, a zeneiskolát, a művelődési központot és az 1953-ban alapított kön5M:árat44 foglalja magában. Az intézmény ebben a formájában Tét várossá nyilvánítása (2001) után jött létre; de a Kisfaludy Oktatási Intézmény már ezt megelőzően, 1993-tól45 a költő nevét viselte. Azt, hogy Téten utca viseli Kisfaludy Károly nevét, szinte természetesnek kell tartanunk; hogy mióta, annak pontos kiderítése még további kutatások feladata lehet. Annyi bizonyos, hogy 1926-ban már létezett: az ebben az évben megalapított „polgári iskola első épülete Varga Károlyné Kisfaludy utcai háza volt...";46 az utca azóta valószínűleg folyamatosan ezt a nevet viseli.47 A Kisfaludy Irodalmi és Múzeumbaráti Kör A téti Kisfaludy-kultusz ápolásában kiemelkedően fontos szerepet vállalt az 1969-ben alakult^s Kisfaludy Irodalmi és Múzeum Baráti Kör, mely kezdettől céljának tekintette - Szuh László kezdeményezésére - egy állandó kiállítás létrehozását. Ennek érdekében Szuh László széles körű levelezést folytatott, eredményes kutató munkája során értékes dokumentumokat gyűjtött össze; de a Kör rendezvényekkel is igyekezett segíteni a költő munkásságának szélesebb körben való megismertetését. 1971-ben pl. kétnapos ünnepséget rendezett, melynek keretében a helyi irodalmi színpad előadta Kisfaludy Károly két egyfelvonásosát; az ünnepi közgyűlésen pedig a Kör díszelnökévé Gobbi Hildát választották meg.49 A Kör működéséről 1972 augusztusából találtunk az országos sajtóban hoszszabb tudósítást.50 Ebből megtudjuk, hogy a „Téti Kisfaludy Irodalom- és Múzeumbarát Kör" közgyűlésén Pernesz Gyula, „a megyei Kisfaludy Kön5^tár igazgatója, a kör elnöke" számolt be a mintegy háromszáz tagot egyesítő, Kisfaludy Károly alkotó szellemét ápoló egyesület munkájáról. Majd e mondatokkal folj^atódik a híradás: „A kör élő kapcsolatot teremtett a költő nevét viselő intézményekkel, tagjai sorába az ország minden részéből és külföldről is kérték felvételüket az irodalombarátok. Beszámoltak a költő emlékét őrző ritka dokumentumok gyarapodásáról. A Téti Kisfaludy Múzeum újabb szerzeményei között számos ritkaság - eredeti színlapok, képek, első kiadású Kisfaludy-képek, Kisfaludy Károly kéziratai - található. Több értékes dokumentummal gyarapította a múzeum gazdag anyagát a Téti Kisfaludy Kör tiszteletbeli elnöke, Gobbi Hilda Kossuth-díjas színművész is." A tudósításból kiderül továbbá, hogy „Az ünnepi ülésen ismertették a kör pályázatát irodalmi alkotások és honismereti munkák megírására, délután pedig koszorúzási ünnepséget tartottak a Kisfaludy-emlékműnél."^! 38