Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)
Tanulmányok - Horváth József: Adalékok Kisfaludy Károly téti és győri kultuszának történetéhez
HORVÁTH JÓZSEF ADAI£KOK KISFALUDY KAROLY TÉTI ES GYORÍ KUi:rUSZANj\K T0RTENE11EHEZ A Kisfaludy Irodalom- és Múzeumbarát Kör történetének pontosabb feltárása is további alaposabb kutatásokat igényel. Az bizonyosan mondható, hogy az 1970-es években Pernesz Gyula elnöklete alatt aktív tevékenységet fejtett ki; 1980 őszén - a költő halálának 150. évfordulóján - társrendezője volt a győri Kisfaludy Színházban megrendezett, Pernesz Gyula által megnyitott^s kiállításnak, melynek megnyitó ünnepségén adta át Pernesz Gyula a színháznak a szülőfalu ajándékaként Kisfaludy Károly mellszobrát, Antal Károly Munkácsy-díjas szobrászművész Téten felállított alkotásának gipszmását.^3 Kiállítások A Kisfaludy Károly nevét viselő Kör54 érdeme az első téti állandó kiállítás létrehozása is, hiszen - amint azt a rövid kiállításvezetőben olvashatjuk - ,Ji téti Kisfaludy Gyűjtemény az 1969-ben alakult Kisfaludy Irodalmi és Múzeum Baráti Kör keretében Szuh László kezdeményezése és gyűjtőmunkája révén jött létre. 1970-ben a Téti Építőipari Szövetkezet, a Győr-Sopron megyei Szövetkezeti Bizottság, valamint az OKISZ segítségével klubhelyiséget alakított ki a Baráti Kör, tagjai és a gyűjtemény számára." A gyűjtemény legfőbb gyarapítója - mint már említettük - a lelkes irodalombarát Szuh László (1909-1984)^^ volt. Az általa összegyűjtött értékes anyag a Téti Építőipari Szövetkezet birtokába került, mely később, Szuh László halála után tovább gondozta és gyarapította a gyűjteményt, és „komoly anyagi áldozattal, társadalmi munkával alakította ki a kiállításnak helyet adó Kisfaludy emlékszobát".^6 Az emlékszoba kapcsán érdekes cikket olvashatunk a Népszabadság 1983. november 12-én megjelent számában.57 A „felfedezésére" induló Gerencsér Miklósnak azt kellett megállapítania, hogy a település lakói alig-alig tudnak létezéséről; csak bő két órás bolyongás és kérdezősködés után sikerül megtalálnia „a téti ipari szövetkezetek közös klubházában". Bejutva viszont dicsérően nyilatkozik a látottakról: „Ez a téti emlékszoba viszont a jó ízlés, a takarosság, a pedantériáig aggályos ápoltság mindenkori példája lehetne. Vagyis hát méltán címezhetünk dicséretet a téti ipari szövetkezeteknek." Majd Szuh László gyűjtőmunkáját méltatja a szerző: „... Mert ebben az emlékszobában minden darab Szuh László hallatlan odaadással végzett gyűjtőmunkájának köszönhető. Élete során minden szabadidejét, minden nélkülözhető forintját Kisfaludy Károly kultuszának szentelte. Utazott, vitatkozott, más gyűjtőkkel csereberélt, néha évekig njoízva-nyaggatva azokat, akik nem akartak megválni a költőre vonatkozó tárgyi emléktől. Pedig nem is téti, hanem gyomoréi volt."^« A hosszabb riportot e mondattal fejezi be a szerző: „Kedves tétiek: ugye, indokolt lenne megjelölni, hogy hol őrzik a falu leghíresebb emberének emlékét?" Az első téti állandó Kisfaludy-kiállítást 1988. február 3-án, a Téti Építőipari Szövetkezet kiállítótermében nyitotta meg dr. Taxner-Tóth Ernő, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese. A tíz tárlóból álló kiállítást a Győr-Sopron Megyei Levéltári Igazgatóság Győri Levéltárának munkatársai - dr. Sáry István, Bana József és Borbély János - rendezték; a „művészeti rendező" Kurcsis László volt. Az első két tárló a Kisfaludy családra vonatkozó dokumentumokat mutatta be, a következő hat a költő életével és munkásságával foglalkozott, míg az utolsó kettő „az utókor emlékezetét idézi fel" - több más mellett a „Győri Kisfaludy Kör" 1888. évi gyűjtőívének, a „Győri Kisfaludy Irodalmi Kör" 1908. évi alapszabályának, valamint a „Téti Kisfaludy Dalkör" alapszabályának bemutatásával.^^ 39
