Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Recenzió - Kisfaludy László: A kisfaludi Kisfaludy család története (Grábics Júlia)

GRABICS JULIA KISFALUDY LÁSZLÓ: A KISFALUD! KISFALUDY CSAIAD TÖRTENETE Kisfaludy Lászlp: A KISFALUDI KISFALUDY CSALÁD TÖRTENETE (Debrecen, 2004. 224 old.) Győrben kézbe venni a Kisfaludy család történetét izgalmas olvasmány, hiszen mindig érdekes dolog megtudni, honnan, kiktől jön egy nagy ember, arról a családról olvasni, amelynek költőfia ott él a tudatunkban, akinek versét, a Szülőföldem szép határát, mindannyian ismerjük, akinek szobra ott áll városunk egyik legszebb terén; s ha a Balaton-felvidéken utazunk, kinek a képzeletét ne mozgatnák meg Kisfaludy Sándor verses regéi a Csobáncról, Tátikáról. Ez a könyv azonban több és más. A Kisfaludy család sorsáról szól, amelynek története végigkíséri az egész magyar történelmet az Árpád-kortól napjainkig. Ezen az úton vezet bennünket végig nagy elkötelezettséggel a család történész tagja, Kisfaludy László. Ezt az utat vizsgálva sok mindent érdemes megfigyelni, hiszen a Kisfaludy család a történelem mindig változó időszakaiban folyamatosan tudott alkalmazkodni korhoz és helyzetekhez, s így biztosította fennmaradását a mindenkori jövő számára. A kezdetek a Kisfaludyak levéltárának bizonysága szerint a Csák nemzetséghez s ezáltal Szabolcs vezérhez nyúlnak vissza. A három ágra bomló nemzetségből a trencséni, a leghíresebb mellett ott a Kisfaludy ág is. II. András idején emelkedik ki az első, országos jelentőségű Kisfaludy ős, Miklós, akit Ugrin érsek adoptált. Házassági kapcsolatai (egy görög, majd egy francia nő lett a felesége) és tisztségei (komáromi, csanádi, bihari, majd pozsonyi ispán) magas társadalmi állását bizonyítják. A nagy birtokadományokkal járó szolgálat jelentős földterületek tulajdonosává tette, mely azonban a változó királjá kegy és több (négy) fiúörököse miatt később részekre bomlott. Az ő fia, Lőrinc az, akitől a Kisfaludy nevet, ágat ténylegesen származtatjuk. Testvérének gyermeke, János az 1298-as göllheimi csatában (az Albert osztrák herceg oldalán küzdő magyar sereg tagjaként) harcolt, s ezzel növelte a család társadalmi pozícióját. E két példa mutatja legjobban, hogy az Árpád-kor politikai szempontból a Kisfaludyak legfényesebb korszaka, hiszen a társadalom legfelső rétegének tagjaiként a kor legfontosabb két színterén, a közigazgatásban és a katonáskodásban is jelen vannak. A "de Kisfalud" kifejezés pedig - a Csák nemzetségre való utalást felváltva - formailag is stabilizálta a család helyzetét. A kisfaludi Kisfaludy család címere 181