Arrabona - Múzeumi közlemények 43/2. - Emlékülés Kisfaludy Károly halálának 175. évfordulóján (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Válogatás a győri lapokban közölt írásokból Kisfaludy Károly szobrának 1892-es avatásakor

TQTH LÁSZLÓ V

ÁLOGATÁS GYŐRI LAPOKBAN KQZOLT ÍRÁSOKBÓL... nagyobb érvénjnre emeli ez irányt. Nála a népi elem már népnemzetivé kezd válni. Nemcsak a népdalhoz fordul, hanem a népmeséhez, népmondához s a régi költészet hagyományaihoz is. A magyar költészet újra érintkezik mind azzal, a mitől elszakadott, de művészi vívmányok kíséretében, lerázza a klasszikái és német iskolák jármát, de megnyílik az európai összes költészet behatásainak. S ekkor megjelennek Petőfi és Arany, amaz lírai költészetünket varázsolja egészen magyarrá, emez az epikait. Három évtized alatt megifjul költészetünk s a nemzeti irány teljes diadalra jut. íme a források, melyek költészetünket megifjították, s íme a nyomok, melyek Kisfaludy Károlyhoz vezetnek, de egyszersmind elvezetnek azon nagy társadalmi és politikai mozgalomhoz is, a mely egypár évtized alatt a magyar társadalmat és államot újjászülte, mert társadalmi és politikai mozgalmaink szoros kapcsolatban voltak az irodalmiakkal s egymásra hatva döntötték el nemzetünk sorsát s alkották meg a mai, önálló Magyarországot. E nagy mozgalom eredményében ott ragyog Kisfaludy Károly munkássága, szelleme és dicsősége is..." (Kisfaludy Károlyról. GyK melléklete: Kisfaludy Károly emlékezete, 1892. okt. 2. 1-3.) A szoboravatás napján megjelent Győri Közlönyben Beöthy Zsolt,^ a Kisfaludy Társaság titkára Kisfaludy Károly munkásságáról szóló centenáriumi értékelését is közölte a lap: „Géniusz jelent meg először irodalmunkban Kisfaludy Károllyal. Az ő pályája az, mely legtisztábban megérteti velünk irodalmunknak egész újabb fejlődését, melynek irányai és sikerei hozzá vezetnek vissza. A nemzeti élet múltjának és jelenének költői feldolgozása, költészetünk hazafias és művészi törekvéseinek bensőbb s mindegyikre emelő össze-olvasztása, a népi elem megcsendülése hangban és tárgyakban, a vállvetve végzett munka öröme és haszna, irodalmunk feladata a szabadelvű nemzeti haladás érdekében: íme eszméi, irányai és sikerei nemcsak műveiben, hanem utódaiban, nemcsak könyvekben, hanem intézményekben is megmutatkoznak". A következő értekezést a tudós premontrei szerzetes tanár, ár. Rupp Kornél^ alkotta Kisfaludy Károly mint drámaíró címmel: Kisfaludy „Sokat hányódott, sokat félreismerték, míg végre kierőszakolta zsenijével az őt megillető jogos elismerést. Egy kicsiny nemzet irodalmában fény jelzi pályáját, fény különösen a drámaírás elhanyagolt terén. Sokoldalú a hatás, melyet irodalmunkra tett, de legáltalánosabb az, melyet a drámairodalomra gyakorolt. (...) Bessenyei nemes buzgalma óta csak fordított drámákat élvezett az élvezni vágyó közönség... A későbbi időben, mikor már TháHának is akadtak papjai és papnői, kik dacolva az előítéletekkel, oltárt emeltek a nemzetiségnek, a magyar nyelv ügyének... a műsor csak rosszul fordított idegen színművekből telt ki, meg ügyetlen átdolgozásokból, melyek ellen annyira kikelt Kölcsey. (...) S mikor a hazafias eszme felébresztette a közönség részvétét: a német színpadról lehangzó magyar szó nemzetiségünk diadalát jelentette, a mi a drámát is megdicsőíté. Apotheosisa volt ez a magyar életképességének. Elek jellemében a magyar még ellenségeit is tiszteletre és részvétre bírja, Ilka szintén nem egyéb, mint a magyar vitézség rajza, Kemény Simon az önfeláldozó hazaszereteté; Stiborban a kegyetlenség és szívtelenség bűnhődése, Szilágyi szabadulásában a hűségjutalma, a Kérőkben a szerelem kitartásának dicsőítése, a Pártütőkben a tréfás félreértések rajza, stb. nyer szép megoldást. Alakjai, szereplői nem puszta bábok, a kik jönnek, mennek és beszélnek, ha123