Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
ÁSZT ÁGNES GÖ DÖRÓLAK A KÖZÉPKOR I MAGYAR FALVAKBAN, „. leletanyagcsoport értékelését kérésemre Körösi Andrea archezoológus elkészítette, munkáját ezúton is köszönöm. Részletes feldolgozó munkájának konklúziója, a gödöról állatcsontanyaga máshol leölt, és a háztartásban felhasznált állatok maradványait tartalmazta. Az objektumból két helyről, a betöltés aljából, illetve az oldalából történt földmintavétel. Ezek előzetes áttekintése során szárakra illetve tömören összeállt földdarabokra figyeltünk fel. A szárak kapcsán megfogalmazódott a béllet azonosításának a lehetősége, ám ezt az elképzelést az alaposabb, Torma Andrea által a Magyar Mezőgazdasági Múzeum Archeobotanikai Laboratóriumában elvégzett vizsgálat nem igazolta. A szárak közül 4 db üreges szalmaszár, de nem gabonától származik. Annál sokkal vékonyabb, erezettsége nem olyan erőteljes. A külső alaktan önmagában nem meghatározó, szövettani vizsgálat lenne szükséges ahhoz, hogy közelebbi meghatározást tehessünk. A kis mennyiségű anyag alapján nem lehet határozottan véleményt formálni arról, hogy a betöltésben talált növényi maradványok állati vagy emberi táplálkozás részei (illetve maradványai) voltak. Az anyagmeghatározás nem tartalmaz olyan növényi maradványt, amely eddig ismeretlen lett volna Szentkirályon, a karbonizált magvak között zab, rozs, dió, búzavirág és pázsitfűfélék maradványait lehetett elkülöníteni. Ami eltérő, az a talált magvak tisztasága (egyetlen gyomnövény), illetve a rendkívül rossz megtartása. Ez összefügghet a réteg nagy fokú szervesanyagtartalmával (trágyaréteg). Növényi maradványok fajlistája: Hordeum vulgare (árpa) 6 db szemtermés. Avena sativa (zab) 24 db szemtermés. Secale cereale (rozs) 18 db szemtermés. Juglans regia (dió) 1 db héj töredék. Centaurea sp. (búzavirág) 1 db mag. Gramineae (pázsitfűfélék) 0,32 g. A talajmintában ezen kívül faszén, pikkely, tojáshéj, apró szenük csontocskák maradványait lehetett elkülöníteni. A maradványok mind nagyon porózusak, likacsosak, ez intenzív égésre, vagy nagymértékű lebontásra (humifikáció) utal. Ebből a vázlatos összefoglalásból is kitűnhet, hogy ezek az egyszerű szerkezetű, a kutatásban eddig elhanyagolt objektumok a falu gazdasági életének és mindennapjainak sokirányú vonatkozásait jeleníthetik meg, illetve jó példával szolgálhatnak az interdiszciplináris kutatások lehetőségeire nézve is. Az istálló jelképe volt Krisztus születésének és a „levéltár és arc nélküli", „néma" emberek mindennapjainak egyaránt. A különböző tudományos eredmények összehangolása, a környezetrégészeti szemlélet érvényesítése azért is fontos, mert még a közelmúltra is oly jellemző szeparált tudományszakosodás, specializáció a legkevésbé sem követhette a középkori élet összetettségét, amelyben a képzeleti, szimbolikus dolgok szerves egységben álltak a realitásokkal. 53
