Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK JEGYZETEK 1 E cikk nagyrészt a 2000. évben az ELTE Régészeti Intézetében Pálóczi Horváth András témavezetése mellett megírt és megvédett szakdolgozatom egyik fejezetére épült. Itt szeretném megköszönni mindazoknak a segítségét, akik akkor is, és ennél az átdolgozásánál is segítették munkámat, témavezetőm mellett baráti köszönet illeti az archeozoológiai elemzést végző Körösi Andreát illetve az archeobotanikai vizsgálatot végző Torma Andreát. A tanulmány előadás formában elhangzott Az Alföld földművelő gazdálkodása c. interdiszciplionáris konferencián 2000. máj. 19én, a tervezett kötet azonban nem került kiadásra. Ám a középkori népi építészet ismét megélénkülő kutatása - úgy vélem - megkívánja e téma bemutatását is. 2 Dám L., 1992. 178.; MÉK 606., 1032. 3 MNA 271.; MNR IV. 214. 4 Paládi Kovács A., 1993. 220. 5 Barabás J. - Gilyén N., 1979. 102.; Györffy L, 1943. 88. (1932/33.) 6 Ébner S., 1929./A 10. 7 MNR IV. 194. 8 MNR IV. 216. 9 Paládi-Kovács A., 1979. 444-445. 10 Bátky Zs., é.n. 237. 11 Paládi Kovács A., 1993. 135. 12 Dám L., 1975. 129. 13 Bél M., 1984. 87. 14 Dám L., 1992. 178. 15 István L., 1980. 50. 16 Szabó L., 1975. 533. 17 Szenti T., 1984/85. 109. 18 Györkösy A., 1986. 399. 19 Egyes vélemények szerint a korai, „honfoglalás kori" ólak nem zárt építmények voltak, hanem nyitott karámok. Balassa M. L, 1997. 189. 20 A Bureuhol Szabadfalvi J., 1970. 42. szerint csak részben fedett félszeres akol lehetett vagy pedig karám. Feltételezése alátámasztásul idézi Belényesy M., 1956. 55.-t, ám a vonatkozó részben Belényesy M. egy 1368-ból és egy 1345-ből való oklevelet említ. Véleményem szerint ugyanígy nem általánosságban fogalmaz a karámok kizárólagossága mellett Váczy P., 1958. 312. sem a Nagyobbik Szent Gellért legenda elemzésénél. 21 SRH II. 489. 22 Szabó Flóris fordítása ÁKL, 1983. 80. 23 Györffy L, 1943. 162. 24 Borzsák E., 1936. 46. 25 Bátky Zs., 1929.12.; Györffy L, 1943. 82. (1928. 317.) 26 MNR IV. 216. Hangsúlyozza, hogy a lakóházzal egy fedél alá épített istállók, mivel egykorúak a házzal, azonos építőanyagból, azonos szerkezeti elveket követve épültek meg. Ennek azonban nincsenek magyarországi középkori hagyományai, hiszen az istállók felismerését éppen a látványosan eltérő falazati technika segítette. Szabó K., 1938. 83-84. 27 Györffy L, 1943. 82. (1928. 317.) 28 Dám L., 1992. 180. (Bár uő. utal rá, hogy XVII. századi statútumok tiltották az istállók és házak egy fedél építését - amiből következik, hogy ez a jelenség létezett. Dám L., 1992. 181.) 29 Györffy L, (1937.) 1943., 53.; Györffy Gy., 1983. 415.; Paládi-Kovács A., 1993. 135.; Mesterházy K., 2002.87-88. 30 így fordítja a mondatot Váczy P., 1958. 312. (1994. 149.): „Töméntelen sok lova volt vad, szilaj állapotban, nem is szólva azokról, amelyeket a pásztorok a házaknál őriztek. " Váczy P. hangsúlyozza, hogy nem istállókról van szó, hanem arról, hogy szilaj ménesek mellett házaknál szoktatott lovakat is tartott Ajtony. Ez a fordítás is nehézkes, ha a pásztor szavunkat értelmezzük. Ilyen értelemben adja vissza az idézetet Paládi-Kovács A. fordítása is, ami szinte teljesen azonos Váczy P. fordításával, leszámítva az előbb említett pásztor kifejezést: „Töménytelen sok lova volt vad, szilaj állapotban, nem is szólva azokról, amelyeket a pásztorok (lovászok) a házaknál őriztek. " Paládi-Kovács A., 1993. 121-122. Ugyanez az álláspont fogalmazódik meg Kristó Gy. körülíró, 54