Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Aszt Ágnes: Gödörólak a középkori magyar falvakban, különös tekintettel a Szentkirályon feltártakra
ASZl' AGNES GODOROLAK A KÖZÉPKORI MAGYAR FALVAKBAN, ... álló érv lehet viszont Bölcs Leó Taktika című művének egy passzusa, amelyre Váczy Péter utal 31 a nagyobb Gellért legenda értelmezése kapcsán: „Nincs körülhatárolt táborhelyök, miként a rómaiaknak, hanem a csata napjáig nemzetségek és ágak szerént elszéledten, télen-nyáron szakadatlanul legeltetve lovaikat, csatázások idején ellenben a nekik szükséges lovakat maguknál tartva és a türk sátrak közeiéhen békóra verve, a csatarendbe állás idejéig őrzik, az éj folyamán fogva hozzá parataxisukhoz" 32 Kompromisszumos véleményt fogalmazott meg ezzel kapcsolatban Kristó Gyula, aki feltételesen, a latin kifejezést sem elhagyva istállónak fordítja 33 az in domibus kifejezést. Úgy véli, mind Györffy György, mind Váczy Péter véleménye helytálló, annak hangsúlyozása mellett, hogy a kezes- és ridegtartás között az utóbbinak lényegesen meghatározóbb szerep jutott a XI. században. 34 Összefoglaló Árpád-kori monográfiájában azonban már határozottan elveti, hogy a XI. században istállozó állattartás (akár csak kiegészítő jelleggel is) lehetett volna, szerinte a XI. században a magyarországi gazdálkodás nomád jellegű volt. 35 A régészeti feltárások istállóinak keltezését, így a kardoskúti istállóét is bizonytalannak tartja. 36 (Ez a régészeti anyagra történő hivatkozás nehezen illeszthető az érvelési rendszerébe, hiszen Méri István az objektumot a leletanyag és a stratigráfia összehangolt elemzésével a XII/XIII. század fordulójára, legkésőbb a XIII. század elejére datálta.) 37 I. (Szent) László király III. törvénykönyvében a kóbor állatok befogadására építendő épület Kristó Gyula szerint nem istálló, hanem legfeljebb akol lehetett, ám erre bizonyítékul nem idéz semmilyen forráskritikai szempontot, hanem csak kiinduló elméletével (nomád gazdaság) látja igazoltnak. 38 Én úgy gondolom, hogy az in domibus egy általánosító megjegyzés, ami általában jelent épületeket, így ólakat is, mint nyugati források parasztudvar leírásaiban olvashatjuk, pl: domus porcariatia 39 - a forrásunk jellegéből adódóan azonban nem számolhatunk a Capitulare de villis részletező leírásával. A Nagyobb Gellért legenda széles körű irodalmát nincs módunkban áttekinteni, annál is inkább, mert a legenda hangsúlya a szent életére és csodáira helyeződik és nem a környezet bemutatására, így a vonatkozó szakirodalom 40 sem ezzel a kérdéssel foglalkozik. Nem szakadhatunk el azonban teljesen a témától, hiszen a szent életű püspök 1044-46 között írt Deliberationes című alkotása szintén említi az istállókat, a magyarság jellemzésénél: A magyar jobban szereti a lovat, az istállót, a hadakozást, mint a termelőmunkát. 41 Szerencsés tény, hogy a XVI. századból már vannak olyan források, amelyek adalékokat nyújtanak az istállók szerkezetéhez, ezek azonban mind felszíni építményre vonatkoznak. Bár egyes néprajzkutatók álláspontja szerint a belterjes tartás csak a XVIII. századtól indult meg, van rá korábbi forrásadatunk, 42 1394-ben kelt sáros megyei oklevélben írják, hogy a disznókat a malomhoz telepítették, hogy ott hizlalják „malomporon" (vagyis őrlési hulladékon, korpán). 1493-ban Corvin János egy rendeletében szintén elkülöníti a makkoltatott és a házaknál, kertekben tartott disznókat, parancsot adva, hogy ezek után 4 pénznél nagyobb összeget ne szedjenek be. 43 A gödörólak szerkezete és a bennük tartott állatok A gödöról a néprajzi forrásokban több néven is előfordul. A Duna-Tisza közében földistállónak, putriistállónak, gugyecnek, burgyénak, a Nyírségben fődólnak, gugyecnek, a Dunántúlon ízíknek nevezik a süllyesztett padlójú, falazatos, tetős állattartó objektumokat, amelyekben méretétől függően sertést, marhát, lovat tartanak, illetve baromfit, sőt helyenként kutyát is. 44 39