Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Muzeológia–Közművelődés - Angel Radukov–Turi Mária: A ménfőcsanaki Szent Kereszt plébánia templom főoltárkép restaurálása

ARRABONA 2005. 43/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS segítségével, a modern restaurálás alapelveinek betartása mellett: az utólagos javítások során a képre felhordott idegen anyagok eltávolítása, az eredeti festékréteg feltárása és megőrzése. A festménytől idegen, rossz minőségű konzerválószerek, lakkok és festékek az idő folyamán erősen besötétedtek, dominánssá váltak, megváltozott a kép esztétikai megjelenése. A kép tisztítása a restaurátori gyakorlatban alkalmazott hagyományos tisztítási eljárásokkal és anyagokkal történt. A tisztítás során a restaurátorok eltávolították a kép felületéről a mechanikus elszennyeződéseket és a nem eredeti felület kezelések nyomait (enyv és lakk). A tisztításnak fontos része volt a későbbi átfestések eltávolítása. Az átfestés a korábbi restaurálás során történt. Ezt a jelenlegi publikáció alkalmából végzett művészettörténeti kutatások eredményei is megerősítették. Az átfestések megváltoztatták a kép eredeti megjelenését, ami a tisztítás után helyreállt. Az oltárkép tisztítása eredménye képpen kiderült, hogy a fejek, kezek, drapériák átfestése teljesen elfedte az eredetit, a fejeknél átrajzolva az orrok, állak vonalát, megváltoztatva a haj jellegét és a drapéria rajzolatát. A festmény anyagi megjelenése szempontjából jelentős a vakkeret és a hordozó vászon állapota. Képünknél mindkettő konzerválásra szorult. A vakkeret szurágta porló faanyagát Paraloid-átitatással megerősítettük. A konzervált képet erre az eredeti vakkeretre feszítettük újra. A templom egyedi klímája miatt fontos volt a közel 150 éves eredeti vakkeret megtartása, aminek az anyaga már nem reagál a nedvesség és a hőmérsékleti változásokra. íves felső záródása tökéletesen illeszkedik a korabeli az oltárral egybeépített díszkeretbe. A kép tipikusan XIX. századi technikával készült, amire sok, a restaurátori gyakorlatban ismert festészettechnikai jellegzetesség utal, mint például a festékek megválasztása (párizsikék, angolvörös), a fehér gyári alapozás, az egy darabból szabott nagy méretű vászon (világos olajalapozása arra utal, hogy a kereskedelemben árusított, alapozott vászonnal van dolgunk). A festmény alján kisebb szakadás volt, a szélek is hiányosak voltak alul és az ívben, itt toldásokkal pótoltuk a hiányokat, a szakadást összeforrasztottuk. A vászon a konzerválás során a hátoldal felől átlátszó szövettel lett megerősítve. A szükséges retus a magyar restaurátori gyakorlatban esztétikai helyreállítás néven ismert eljárás módszereivel történt. A festmény restaurálása, az eredeti festékréteg feltárása és esztétikai helyreállítása szignált oltárképünk esetében a festő, Pasche Gyula megismerése szempontjából fontos. A szakirodalom épp hogy megemlíti, de munkáiról nincs adat. Ez a kép a restaurálásáig a felismerhetetlenségig át volt dolgozva, a helyreállítása után objektív alapot biztosít a festő művészettörténeti tanulmányozásához. Angel Radukov és Túri Mária 368