Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Muzeológia–Közművelődés - Rechnitzer János: A harmadik aranyvonat győri kincsei

ARRABONA 2005. 43/1. MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS A HARMADIK ARANYVONAT GYŐRI KINCSEI Egy kiállítás margójára (Xántus János Múzeum, 2005. május 19 - október 31.) Szörnyű kor volt, mennyi, de menynyi értelmetlenséggel és pusztítással. Pusztítással nemcsak az emberekben, eleinkben, hanem az általuk teremtett gazdagságban. Győr városa hosszas gondolkodás, sok-sok megfontolás után áldozott csak a kultúrára, s azon belül is a város értékeinek megóvására. Szerencsénk volt, hogy a kiváló tudós, Rómer Flóris, a Bencés Főgimnázium természetrajzi szertárában régiségeket is öszszegyűjtött, s ezek a város különböző helyeiről, intézményeiből származtak. Aztán követői, Méry Etel, Börzsönyi Arnold, Lovas Elemér jelentősen gyarapították a gyűjteményt, utóbbi az 1930-as évek elején több mint 32 ezer darabról adott kimutatást. A Győri Szemle indította el a vitát a Városi Múzeum létesítéséről. Jenéi Ferenc főlevéltárnok a várostörténet iránt elkötelezett Valló István polgármester-helyettesben nagyszerű társra talált. Közös munkájuk révén alakult meg a Városi Múzeum, amely a Czuczor utcai Városi Kultúrházban 1937. május 9-én nyitotta meg kapuit. Az anyag alapját a Bencés Rómer Flóris Múzeum, a városi levéltár és könyvtár, valamint az egyházi gyűjtemények jelentették, de bemutatta a város által gyűjtött értékeket, a történelmi múlt tárgyi emlékeit is. A Városi Múzeum tényleges - pontosabban jogi - alapítására 1940 került sor „A régi Győr emlékei" című gazdag kiállítással, ahol már három teremben sorakoztak fel a város történeti emlékei, alapját adva a további gyűjteménynek. A harmincas években indul meg a küzdelem a Városi Képtár alapítására. Az 1919-ben alapított Győri Képző- és Iparművészeti Társulat tagjai voltak a kortárs művészet szószólói a városban. Közel húsz éves küzdelem után elérték, hogy a Városi Képtár 1938-ban megnyitásra kerüljön, az alapításkor 40 műalkotással demonstrálta a művészetet szerető polgárok akaratát, céljuk megvalósítását. Szükséges volt röviden ismertetni a győri Városi Múzeum és Képtár létrejöttének történetét, hogy elgondolkodjunk azon buta politikai döntésnek a következményein, ami a győri aranyvonathoz, vagy pontosabban aranyvagonokhoz vezetett. Egy őrült korszak zavart és átláthatatlan pillanatában, 1944 decemberében Jenéi Ferenc múzeumőr utasítást kapott Karsay Árpád nyilas polgármestertől, hogy csomagolja be a gyűjtemény jelentősebb képeit, műtárgyait és azokat csatlakoztassa a menekített nemzeti kincsekhez. A két vagont kitevő győri kincsek részei lettek az 50 vagont kitevő Aranyvonatnak, ami aztán hosszú utazást tesz Ausztriában, s letáboroz Alt Ausee bányájában. Csak 1964 februárjában kerül haza, 369