Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Recenziók - Andreas Grailich: Moson vármegye leírása (Horváth József)
ARRABONA 2005.43/ 1. RECENZIÓK Andreas Grailich: MOSÓN VÁRMEGYE LEÍRÁSA Fordította és a bevezető tanulmányt írta: Horváth Gergely Krisztián. Kiadta: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltára. Győr, 2004. 69 o., 1 térk. mell. A Mosón vármegye történetét, településeinek múltját kutatók számára az 1980as évek elejéig csupán Major Pál „Mosony vármegye monographiája" című két kötetes munkája (Magyaróvár, 1878-1886) volt az egyetlen összefoglaló jellegű, e témával foglalkozó, nyomtatásban hozzáférhető magyar nyelvű kiadvány. Az elmélyültebb érdeklődő emellett a Hansági Múzeumban Ivánfi Ede és Haller János kéziratait tanulmányozhatta, majd adataikat - nagyobb (budapesti) gyűjteményekben - néhány latin és német nyelvű munkát felkutatva egészíthette ki. Ez utóbbiak közül azután 1985-ben - Mihály Ferenc kiváló fordítói munkájának köszönhetően, a MosonMagyaróvári Helytörténeti Füzetek sorozatában - magyarul is hozzáférhetővé vált Bél Mátyás „Az újabbkori Magyarország földrajzi-történelmi ismertetése. Mosón vármegye" című munkája; míg az előbbiek egyike, Haller János 1941-ben írt „Mosón vármegye történelmi földrajza" című dolgozata 1998-ban jelent meg nyomtatásban, az említett sorozat IX. darabjaként. Nemrégiben újabb, eddig rejtőzködő kinccsel gyarapodott a nyomtatásban magyar nyelven hozzáférhető, ezen vármegyével foglalkozó munkák sora: Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának kiadásában megjelent Andreas Grailich „Mosón vármegye leírása" című tanulmánya, Horváth Gergely Krisztián fordításában, magyarázó jegyzeteivel, valamint bevezető tanulmányával. Grailich dolgozata - amint azt a bevezető tanulmányban is olvashatjuk - először az „Erneuerte vaterländische Blätter für den österreichischen Kaiserstaat" című lapban jelent meg folytatásban 1820 áprilisában, „Die Wieselburger Gespanschaft in Ungern" címmel; majd egy évvel később ismét napvilágot látott, Csaplovics János „Topographisch-Statistisches Archiv des Königreichs Ungern" című Bécsben, két kötetben kiadott munkájának részeként. A kettős megjelentetés ellenére nem nagyon került be a szakmai köztudatba: bár a korszakkal foglalkozó - Kosáry Domokos, ill. I. Tóth Zoltán által összeállított - bibliográfiák jegyzik, a Mosón vármegyére vonatkozó irodalom számba vételéből több ízben is kimaradt... Ki volt Andreas Grailich? Életéről - amint az Horváth Gergely Krisztián bevezető tanulmányából kiderül - meglehetősen keveset tudunk. A felső-ausztriai Rosenauban született 1767-ben. 1789-től Jénában folytatott teológiai tanulmányokat. A Mosón megyei Zurány község evangélikus gyülekezete 1792-ben választotta meg lelkészének; itt működött több mint fél évszázadon keresztül, 1843-ban - 76 éves korában - bekövetkezett haláláig, közben 26 éven át a mosoni evangélikus esperes feladatait is ellátva. A bevezető tanulmány a szerző kilétének tisztázása mellett két fontos kérdéssel foglalkozik. Az egyik: a „Wieselburger Gespanschaft" című munka hogyan helyezhető el a korszak statisztikai törekvései tükrében? E kérdést tisztázandó Horváth Gergely Krisztián röviden ismerteti a statisztika fogalmának 18. századi értelmezését, a korszakrajellemző „államnevezetességeket" (Staatsmerkwürdigkeiten) bemutató, a szaktudományban állam- vagy statusleíró irányzatnak nevezett törekvést, a leírandó „nevezetességek" mibenlétéről is képet adva. Részletesebben foglalkozik az 1734-ben alapított göttingeni egyetem ezirányú tevékenységével, hiszen Gottfried Achenwall (1719-1772) és August Ludwig von Schlözer (1735-1809) személyében itt oktatott a korabeli statisztikatudomány két legnagyobb hatású tanár-egyénisége. Különösen az utóbbi tanított sok magyarországi diákot, akiken keresztül nagy hatást gyakorolt - az 1850-es évekig, Fényes Elek munkásságáig kiterjedően - a magyarországi statisztikai 335
