Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei Múzeum építéstörténete

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK tervek jóváhagyását kérte, hogy az építkezés 1910 tavaszán végre megindulhasson. A késedelmet Hönel rendkívüli elfoglaltságára hárították december 4-én, aki valóban több épületet, pl. a saját tulajdonú és bérelt magyaróvári postapalotát építette 1909ben. (Egyleti iratok 40./1909. TDL 2004.9.46.) Az építész hátráltatását tartotta a megvalósulás több éves csúszása fő okozójának Dornyai Béla is, a múzeum történetének első megfogalmazója. (Dornyai 1921.) Viszont ennyi megkötés és elvetélt, illetve módosított terv mellett Hönel sem akart kimaradni a kor építési konjunktúrájából. (Ráadásul a postapalota ügye is már 1905 óta húzódott.) A múzeumi tervekben legutoljára a homlokzat véglegesedéit az utolsó változat oromdíszének elhagyásával. (4. kép.) Az alaprajz a maival szinte megegyezett és 6 nagyobb és 2 kisebb kiállítótermet tartalmazott T alakú előcsarnokkal. (5. kép.) Megjelenésében klasszicizáló, oszlopcsarnokos, timpanonos (ó-bécsi stílusúnak is hívott) terv kerekedett ki. Funkcionálisan egy a kor színvonalán modern, az építtető igényeit hosszabb távon is kielégítő múzeum épülhetett. Az utolsó engedélyt Fraknói Vilmos 1910. január 18-án megadta, hogy bár az épület nem szolgál „nagyobb művészi igényeket", egyszerű, világos, célszerű és elfogadható. A homlokzat megjelenését előnyösnek nevezte. A 47000 koronás költségvetést azonban aggályosnak tartotta. Emellett a minőségi ellenőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet. (Főfelügyelőség 1054./1910. TDL 5. kép A múzeum építési alaprajza 312