Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei Múzeum építéstörténete

ENZSOL IMRE A MOSÓN MEGYEI MÚZEUM ÉPÍTÉSTÖRTÉNETE 2004.9.47.) A megye megerősítette a 24000 koronás kölcsön adását a pándorfi vámpénztárból az 1910. május 25-i bizottsági közgyűlésén, amit a belügyi kormányzat is jóváhagyott 113209/II-b. 1910. szám alatt. (TDL 2004.9.55.) Szintén a felgyorsuló események terméke volt, hogy az egylet kérte a város által korábban átengedett telekről a vármegye felé továbbítani a közgyűlési határozatot. Az egylet a küszöbön álló építkezésre egy szűkebb bizottságot választott 1910. november 11-én. Ennek tagjai dr. Cselley Kálmán alelnök (közjegyző) vezetése alatt Őshegyi József elnökségi tag (alispán), Modrovich Gábor pénztáros (festőművész), dr Schöpf Sándor egyleti ügyész (ügyvéd), Kirz Artúr tag (királyi mérnök) és ifj. Mild Gyula segédtitkár (megyei hivatalnok) voltak. Az építési bizottság jegyzőjévé ifj. Mild Gyulát kérték fel. A építési engedély iránti kérvény benyújtását is elhatározták a magyaróvári járási főszolgabíróhoz. (Egyleti iratok 39/1910. TDL 2004.9.57.) A főszolgabírói hivatal az építés ellen kifogást nem emelt és a helyszíni szemle után megadta az engedélyt. (Főszolgabírói iratok 6921/1910. TDL 2004.9.58. és TDL 2004.10.37) A múzeumépítés hírére az egyesület iránt érzékelhetően megnőtt az érdeklődés: 1911-ben már 12 tiszteletbeli, 8 örökös alapító, 8 alapító és 172 rendes tagja volt. (MVM 1911. nov. 26.) A gyűjtemény az építés körüli időszakban sokat gyarapodott. (Dornyai 1921. 17.) Felhívásokat is tettek közzé a helyi sajtóban is. (MVM 1911. szept. 24.) Az építési ajánlat tételére Őshegyi alispán három megbízható építészt - Hönel Bélát, Oross Istvánt és Zacher Jánost - kért fel 1911 elején. Az eddig is tervező építésszel a terveket tovább konkretizáltatta és neki a tervezésért a költségvetési összeg 2 %-a járt. (Alispáni iratok 1593/1911. TDL 2004.9.48.) Hönel 46929 koronás ajánlattal elnyerte a megbízást. (Hönel levele 1911. május 15. TDL 2004.9.50.) (6. kép.) A meghívásos pályázat utólag szinte formalitásnak tűnik. Hönel Béla valóban megkezdte az épület alapozását és 1911. március 16-án kérte is az első kereseti összeg 2000 koronás előlegének kiutalását. (Kéziratos levél TDL 2004.9.60.) Többször is tárgyalt vele az építési bizottság, ahol az elvégzett munka utáni pénzügyi kifizetéseket és a finomabb részleteket beszélték meg és döntöttek. A szakmai kérdésekben Kirz Artúr alkotott egyleti mértékadó véleményt. 1911. február 24-i „Jegyzőkönyv" tanúsága szerint Hönel hármas osztású ablakokat javasolt, de ilyet csak a homlokzat két oldalán építettek be. Az ablakok vakolatkeretezése helyett konzoltagos felső párkányt alkalmaztak. Az egymásba nyíló termek ajtajait elhagyták. Döntöttek a főhomlokzat lépcsőinek pontos méretéről. Hátul a hosszú keresztfolyosót és a külső két oszlopcsarnokot is alápincézték a kivitelező javaslatára. 313 6. kép Hönel Béla a múzeum építője