Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900

ALMÁS! TIBOR ÉVRŐL - ÉVRE / FEJEZETEK. GYŐR KÉPZŐMŰVÉSZETI ÉLETÉBŐL Az elkövetkező években ugyan napvilágot látott még egy-egy rövid, általában a Pálffy-Schwarzenberg emlékműre felajánlott nagyobb adományról szóló hír, ám mint az gyakran tapasztalható lesz a későbbi időszakban is, a kezdeti lázas nekibuzdulást követően, az eredeti nemes szándék - a sok bizottság és albizottság útvesztőjében - megrekedt az óhaj, a terv szintjén, a szoborkompozíció pedig kivitelezetlen maradt.

9 Mialatt folyt a vita, az előkészítő munka a végülis sikertelennek bizonyult kezdeményezésről, hogy Győr emléket állítson két felszabadító hősének, Pálffy Miklósnak és Schwarzenberg Adolfnak, a helyi lap hírrovatában megjelent egy néhány soros tudósítás arról, hogy: „Benes Pál műfestő, városunk fia, ki tanulmányait Bécsben, Münchenben és Rómában végezte városunkban egy időre műtermet nyitott s arczképek festésének elvállalásán kívül, több oldalról nyilvánított óhaj folytán hajlandó elegendő részvétel esetében festeni és rajzolni tanulók számára műtermében oktatást nyújtani. Volt alkalmunk megtekinteni Benes úrnak az újváros-szigeti várpalotában levő műtermét, melynek szép tanulmányképei s munka alatt álló festményei ép oly érdekes, mint élvezetes látványt nyújtanak s maguk ajánlják legszebben a mestert."

10 Horváth Adorján után Benes Pál volt a második győri képzőművész, aki hoszszúra nyúlt tanulmányait követően úgy döntött, megpróbál egzisztenciát teremteni magának szülővárosában. Benes Pál (1867-1932) a Csehországból származó Benes Vince és a győri Latesz Mária Terézia hatodik gyermeke volt, aki miután Győrben elvégezte az elemi, Nyitrán pedig középiskoláit, 1887 és 1892 között a bécsi Képzőművészeti Akadémia diákja lett. Az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosából Benes Pál útja Münchenbe, Hollósy Simon (1857-1918) szabad festőiskolájába vezetett, ahol az ifjú művészjelölt megismerkedett a festészet történetében új fejezetet nyitó naturalizmussal, plein air festészettel. 1897-ben, egy rövid olaszországi kitérő után - írja Benes Pál a 20-as években fogalmazott önéletrajzában - „Győrbe jöttem, itt festőiskolát nyitottam, melyet azonban miután igen lefoglalt, két év után felhagytam."

11 Pálffy és Schwarzenberg tervezett szobrának mintája. 4. kép Mátrai Lajos, Pálffy Miklós és Schwarzenberg Adolf tervezett szoborkompozíciójának makettje, 1897 (Dr. Mohi Antal: Győr eleste és visszavétele. 1594 - 1598. Győr 1913. 110. o.) 287