Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Almási Tibor: Évről–évre. Fejezetek Győr képzőművészeti életéből, I. 1896–1900
ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK Benes győri festőiskolájáról, ennek működéséről, tanuló-létszámáról, tantervéről ugyan nem tudunk semmit, de abból a tényből kiindulva, hogy e magánkezdeményezésből létrehívott intézmény két évig talpon tudott maradni, arra következtethetünk, hogy az iskola beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Bezárására sem anyagi megfontolások miatt került sor, hanem - mint láttuk - azért, mert „igen lefoglalta" vezetőjét, fenntartóját. A festőiskola felszámolása összefüggésben állhatott Benes Pálnak azzal az elhatározásával is, hogy az 1898-as évtől „székhelyét" egy időre átteszi a híres-neves nagybányai festőiskolába, művésztelepre. A távozással ugyan Benes Pál egy időre elszakadt Győrtől, de néhány év múlva, immár elismert és megbecsült művészként, hazatelepül majd szülővárosába. 12 Az 1897-es év győri képzőművészeti, vagy e tárgykörhöz kapcsolódó eseménysorozatából, még két momentumra kell kitérnünk. Az egyiket, a főreáliskola rajzkiállítását - egy részletes beszámoló keretében - a Győri Hírlap a következőképpen ajánlotta az érdeklődő nagyközönség figyelmébe: „Ma [június 12-én] nyilt meg a főreáliskola illető nagytermében elhelyezett mértani és szabadkézi rajzkiállítás és e hó 24-ig városunk közönsége is amolyan miniatűr műtárlatban gyönyörködhetik, mert a mit az iskola ifjabb tanulói és felnőttebb növendékei irónnal, tussal, krétával, festékkel, czirkalommal és szabad kézzel produkáltak, valójában feléri a kisebb szabású művészeti kiállításokat, elevenen igazolva vezetőik rátermettségét, praktikusságát..." 13 A második, csupán az érintett személy okán képzőművészetinek, helyesebben fogalmazva művészettörténetinek minősülő esemény, Győr városának kétségkívül legjelentősebb, nemzetközi színtéren is jól ismert és megbecsült művész-szülöttével, a festő Liezen-Mayer Sándorral volt összefüggésben. Történt ugyanis, hogy 1897 nyarán a belügyminiszter azzal a kérdéssel fordult Győr polgármesteréhez, hogy: „vajon hírneves hazánkfia, Liezen-Mayer Sándor festőművész a világhírű müncheni festő-akadémiai tanár bír-e magyar állampolgári joggal." A helyzet tisztázása érdekében „nyolc kérdést tartalmazó ívet küldtek Liezen-Mayer Sándorhoz, a ki azokat kitöltve, a nyolcadik kérdésre azt válaszolta, hogy magyar állampolgári jogát fenntartani kívánja." A festőművésztől rövid időn belül kézhez kapott írásos feleletek alapján 1897. május 31-én Győr város főjegyzője „Liezen-Mayer Sándor müncheni lakos, akadémiai tanár állampolgársága ügyében" előterjesztést nyújtott be az illetékes miniszternek, amelyben többek között ez olvasható: „Nevezett Liezen-Mayer Sándor a hozzá intézett kérdésekre adott válaszában foglaltak szerint bár 40 év óta a magyar korona területének határán kívül tartózkodik, - tekintettel mégis arra, hogy válaszának 3. pontja szerint részére különböző időkben magyar útlevelek adattak ki; tekintve továbbá, hogy a 6. válaszpont szerint a távollét ideje alatt a magyar korona területén több ízben, így legutóbb 1896-ban is tartózkodott; tekintve végül, hogy állampolgárságát maga is fenntartani óhajtja: véleményem szerint Liezen-Mayer Sándor győri születésű müncheni lakos az 1879-évi L. t.-cz. 31. §. értelmében magyar állampolgárságát távollét által nem vesztette..." 14 1898 Liezen-Mayer Sándor állampolgárságának ügye kiváló alkalmat teremtett arra, hogy a város felvegye a kapcsolatot nagy tehetségű szülöttével, aki Győr elöljárósága kérésének eleget téve, 1898 januárjában megígérte, „hogy szülővárosa új székházának díszterme számára megfesti őfelsége a király és Deák Ferencz életnagyságú képeit", amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak majd ahhoz, hogy emeljék „a székház dísztermének értékét." 15 288
