Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

TÓTH LASZLO GRÓF VICZAY HEDERVARI HEDER PORTRÉJA ... Megfelelő források hiányában nincs arról tudomásunk, hogy Fehér Ipoly, a kötet szerkesztője levélben, vagy személyesen kérte volna fel az ekkor éppen Bécsben élő Marastoni Józsefet a Viczay-litográfia elkészítésére. Összehasonlítva Barabás Miklós 1868-as művét Marastoni József 1872-ben készített litográfiájával, azonnal feltűnik, hogy Barabás Miklós kőrajzához képest az utóbbi mester munkáján már egy „érettebb", az élet keservei és küzdelmei által megviselt Viczay Hédert láthatunk. (5. kép) Marastoni korábbi munkásságára az osztrák M. J. Kriehuber „hatásos, könynyed és elegáns modora" hatott erőteljesen, később, a 60-as évek derekán kialakult litografált arcképeinek önálló stílusa, mely „friss és lendületes rajzkézségről tanúskodik". Jól sikerült csoportképein a „tehetség és gyakorlottság biztonsága oly sikeres szövetségben nyilatkozik meg, hogy az egybehasonlítást külföld hasonszőrű termékeivel megállja" (Gerszi 1960. 81-83.). A Marastoni József által rajzolt Viczay-portréról is megállapítható, amit Vereby Soma Alkotmányos főispánok sorozat vállalkozásásáról írt egy korabeli kritikus: „.. .csak olyan művész, aki mint a régiek egész embert képes elénk varázsolni. Ne kívánjon a művész, ha az akar lenni: photograph szerepére vállalkozni, hanem tekintsen szemével az ábrázolandó alak lelkébe és teremtse azt át a művébe."

37 Marastoni, úgy tűnik, jelképesen „belenézett" Viczay Héder szemébe: érzékelte a főispán küzdelmeit, emberi-családi megpróbáltatásait, külső és belső harcait, tapasztalta mások súlyos bajait, zaklatott lett az élete, melyet arcvonásainak komorabb ábrázolásával kitűnően ragadott meg a művész. Ezzel érzékelhető művészeti sikerrel ábrázolta Viczay Héder teljes egyéniségének belső világát. Világosan érzékelhető a különbség a Barabás-portré magabiztos, derűs, optimizmust sugárzó arca és a Maratoni ábrázolás pesszimizmust sejtető, kissé fáradt, szomorú ábrázata közölt. Az 1872es Marastoni József-féle Viczay litográfiájának erkölcsi-művészi értékét növeli, hogy a mű már a művész „érett" alkotói korszakában készült és kiemelkedett az ekkor készült számtalan középszerű portré közül. GRÓF VÍCZAY HÉDER g y ö r m e g j e í főispán. 5. kép Marastoni József Viczay litográfiája (1872) 4. A reprezentatív portréfestmény Még az 1874. január 4-i megyei közgyűlésen Kolozsváry Sándor indítványozta, hogy az elhunyt főispán halála fölött a megyei bizottság őszinte sajnálatát fejezze ki és egyben javasolta, hogy érdemeire való tekintettel el kell készíttetni Viczay Hédervári Héder nagyméretű arcképét, melyet a megyeháza dísztermében kell kiállítani (GYK 1874. január 4.). A festmény elkészítésekor felmerülő költségekre a községektől kell a megfelelő összeget összegyűjteni. 271