Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

TÓTH LÁSZLÓ GRÓF VÏCZAY HÉDERVÁRI HÉDER PORTRÉJA hogy alacsony lett volna a megrendelők ebbéli műveltsége, az alkotókból pedig hiányozott volna a megfelelő színvonalú művészeti talentum, a piktúra szakmai, mesterségbeli fogásai. A művészeti adaptáció, az alkotói munka végterméke, azaz maguk a portrék változó színvonalú alkotások: az egyszerű képírók termékeitől a rangos művészek magas nívójú alkotásáig terjednek. A kiállított képek között kevés az eredeti műalkotás, többnyire rangos festőművészek magas színvonalú műveinek nívós másolatai. A képek több történeti korszakot is felölelnek: a barokktól indulva a klasszicizmuson, a romantikán, a biedermeieren át az akadémizmusig. Valamifajta értékszempontú rendezői elvet és kiállítási koncepciót - éppen a kiállított képzőművészeti anyag összetettsége és töredék jellege miatt - szinte lehetetlen vállalkozás lett volna felállítani, s ráadásul a képek mérete és a falfelület díszítése is befolyásolta a művek kiválogatását. Az elhelyezés során az ábrázolt személyek történelmi rangját és kultikus jellegét tartottuk kiemelten fontosnak. A falra helyezés során próbáltunk kronológiai rendet felállítani, kezdve a két „győri hős"(Páiffy Miklós és Adolf von Schwarzenberg) portréjától

7 az uralkodókkal (II. József és I. Ferenc József), a magyarok által kedvelt királynőkkel (Mária Terézia, Erzsébet)

8 egészen a XIX. századi kiemelkedő politikusokig. Ezek után vizsgáljuk meg, hogy mely festmények eredeti műalkotások: Deák Ferenc,

9 Teleki Domokos portréját Barabás Miklós,

10 Bánffy Miklós, a millenniumkori miniszterelnök képmását Karlovszky Bertalan készítette nagy műgonddal, a Sziklósi Szabó Kálmán főispánt ábrázoló festményt a győri olvasó egylet (Kaszinó) megbízásából 1861-ben ismeretien magyar művész alkotta. Rangos eredeti művekről készült nívós másolatok: gróf Andrássy Gyula jó színvonalú, háromnegyed alakos, reprezentatív arcképét Benczúr Gyula eredeti művéről Berger Sándor másolta, az agg gróf Apponyi Albert képe Pécsi Pilch Dezső kiváló munkája, melyről Slotter György készített értékes másolatot. Gróf Széchenyi István portréját Mendel Béla alkotta Goda Béla akkori vármegyei főjegyző (később országgyűlési képviselő) megrendelésére 1895-ben. Herceg Esterházy (Fényes) Miklós egész alakos kitűnő, barokk portréjának alkotóját nem ismerjük.

11 Ugyancsak ismeretlen az alkotója gróf Zichy Ferenc győri püspök arcképének, aki negyven évig szolgálta híveit egyházmegyéjében.

12 Gróf Viczay Hédervári Héder arcmását Vajda Zsigmond készítette litográfiák alapján; ennek történetéről szól ez a mostani írásunk. A Szávay Gyula költő, újságíró, a Győri Hírlap szerkesztőjéről és Bierbauer Lipót Ferenc bencés tanár, a győri belvárosi vízvezeték műszaki kidolgozójáról készült kisméretű portrék is ismeretien magyar festő ( festők) kezenyomát hordozzák. Az emeleten lévő jeles győri polgárok képeit és a polgármesteri portrékat többnyire helyi művészek alkották.

13 Az itt felsorolt művek és alkotóik fémjelzik a kiállított portréanyag távolról sem egységes színvonalát, sokszínű, váltakozó értékeit. Jóval egységesebb szemléletű a folyosói pilléreken és a lépcsőfeljáróban elhelyezett, a gróf Cziráky család tagjairól készült ősgaléria típusú arcképsorozat. A kilenc portréból álló kiállítás alkalmi válogatásnak tekinthető. A dénesfai Cziráky kastélyból 1951. június 21-én letétként a győri múzeumba került hagyatékról (portrék, metszetek, festmények, bútorok, ezüst és porcelán étkészletek) kitűnő tudományos munka készült (Székely 1997. 107.). Az évek során a folyosói „arcképcsarnok" szerves része lett az állandó történeti kiállításnak, hasznosan bővítette és formálta a történelmi múltról és történelmi személyiségekről szóló ismereteinket, növelte a kultikus-múzeumi hangulatot. Másfél évtized után elmondhatjuk, a közönség is megkedvelte ezt az eredetileg nem kiállításra szánt gyűjteményt. 259