Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Tóth László: Gróf Viczay Hédervári Héder portréja a Xántus János Múzeum gyűjteményében

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK A továbbiakban, az „arcképcsarnok" egy dekoratív alkotását, Vajda Zsigmond gróf Viczay Hédervári Héder háromnegyed alakos művének keletkezési körülményeit és ikonográfiái elemzését, valamint a gróf életrajzának bemutatását végezzük el. 2. A főispán életútja A Héderváriak nemesi családjának legkorábbi ősei - a Képes Krónika szerint a Gráctól délre fekvő Vildonból érkezett testvérpár, Wolfger és Henrik lovagok voltak,

14 akiket katonai kíséretükkel II. Géza magyar király 1146 körül fogadott be diplomáciai és hadi szolgálat fejében (Zavodszky 1922. I.). Géza Küszén hegyét (Németújvár, ma Güssing Ausztria) és környékét Woltegernek, a Győrtől északnyugatra eső Duna szigetet pedig Henriknek (Héder) adományozta örök szállásbirtokul (Borovszky 1910. 433.). Okleveles források szerint Henrik (Héder) 1146 körül ispán, később II.Géza udvarbírája és III. István nádora (Zavodszky 1922. 2. k. II.). A szóban forgó Héder a mocsaras szigeten favárat és kolostort építtetett. Tőle származik a Héder nemzetség (László 2002. 98.). Héderről nevezték el a kijelölt szálláshelyet Hédervárnak (Székely 2002.119.). Utódaik között sűrűn váltakoztak „kemény vitézek, szorgalmas gazdák, kiváló politikusok, jeles főpapok" (Zavodszky 1922. 2. k. LXXXIIL), akik a középkori évszázadok során hatalmas birtokot szereztek, melynek nagysága kilenc vármegyére terjedt ki (UIL 11. 3064.). Miklós comes 1340-ben pallosjogot kapott; János 1388-tól 1410-ig győri püspök és örökös ispán (Horváth 2005. 17.), ő építtette a győri székesegyházhoz simuló gótikus Hédervári-kápolnát. István (Kont) a nápolyi párt kiemelkedő alakja, akit Zsigmond király 30 összeesküvő társával együtt 1393-ban Budán lefejeztetett (Zavodszky 1922. 2. k. XV.). Lőrinc ispán ott volt Zsigmond király kíséretében a nürnbergi, majd a baseli zsinaton, László 1446-tól egri püspökként harcolt Giskra huszita hadai ellen. Hédervári István alispán 1529-ben Szapolyai János híve, 1541ben Győr vármegye alispánja (Horváth 2005.130-131., PNL 8. k. 798-799.). Egy későbbi utód, (unokája) Hédervári (IV.) István, Győr vármegye alispánja volt a Hédervári család utolsó egyenes ági férfi sarja, aki más megyebeli főúri családokkal együtt az 1630-as években Pázmány Péter hatására rekatolizált. Úgy tűnt, hogy vele ki fog halni a nagy múltú történelmi család. Miután leányát, Katalint I. Lipót fiúsította (a férfiág kihalásával az ősiség jogán a koronára szállt a birtokjog), így az uralkodó „lemondva minden királyi jogáról" jóváhagyta, hogy a birtokot Hédervári István az özvegyének, Esterházy Erzsébetnek és lánya férjének, lózsi Viczay Jánosnak adományozta (Zavodszky 1922. 297.). Hédervári Katalin még 1651-ben nőül ment Viczay Jánoshoz, ettől kezdve leányágon folytatódott a Hédervári család története. A Viczayak szintén ősi, Sopron vármegyei família, amely a XVII. században emelkedett fel. Egyesítették a két család címerét és felvették a Viczay Hédervári családnevet. (László 2002. 93., PNL 19. 220.). Viczay János 1658-ban I. Lipót királytól adományt kapott a Hédervári-féle javakra, így a Hédervári család ősi Győr megyei birtokai a Viczayakra szálltak. (Borovszky, 1910, 425.) A hatalmas birtok két központúvá vált: Hédervár lett a család központi szerepkörű települése, itt lakott az egyesített család és itt székelt a család feje. Lózs (ma Nagylózs) került a család szempontjából másodlagos szerepkörbe, a család döntötte el, hogy melyik Viczay költözik a szép és tornyos lózsi kastélyba.

15 (2-3. kép) Egyébiránt később Viczay Mihály mind a két helynevet használja grófi címe mellé ( Szinnyei 1914. 14. 1191.). Erre a két központúságra Hédervári Katalin 1681. március 13-i végrendeletében is ügyelt: a 260