Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Csécs Teréz: Adalékok Lebstück Mária és Julius Pasche győri éveihez

CSÉCSjmiÉZ ADALÉKOK. LEBSTÜCK M

ÁRIA ÉS JULIUS PASCHE GYŐRI ÉVEIHEZ Az idealizálás következő, talán legfontosabb állomása már Huszka Jenő nagy sikerű „Mária főhadnagy"-a lehetett 1942-ben, amely azóta is állandóan szerepel az operettszínpadokon. Pálíy Ilona Nők a magyar függetlenségért című munkájában ismerteti Lebstück Mária életét, leginkább az önéletrajzi visszaemlékezésre támaszkodva (Pálíy 1952. 95-107.).

6 Ezen kívül már csak egy friss munkát említek, amely - címének megfelelően: Híres magyar asszonyok kalandjai - népszerű stílusban, meglehetősen részletesen (itt-ott sommás megjegyzésekkel és „természetesen" hivatkozások nélkül), de az önéletrajz alapján korrekten összefoglalja a szabadságharcos hölgy életét, óvatosan kikerülve a bizonytalan dátumokat, valamint kitér „Mária főhadnagy" irodalmi és zenei utóéletére is (Jókai Mór: A kőszívű ember fiai és a Huszka-operett). A szerzők véleménye szerint az 1867. évi kiegyezés utáni, a szabadságharc hősei iránti nagy érdeklődést Lebstück Mária nem használta ki: „...továbbra is szinte teljes visszavonultságban élte le életét..." (Horányi-Pivárcsi 2003. 105.). A győri helytörténettel foglalkozó Veszprémi György Lebstück Mária itteni tartózkodásáról írva szintén az önéletrajzra támaszkodik, de nem tartja megbízhatónak a házasságukról és győri tartózkodásukról közölt adatokat. Ezen kívül néhány egyéb helytörténeti vonatkozású információt is közöl: pl. Lebstück Mária nővére, Johanna egy mészárosmester felesége volt. (Sajnos nem tudni, honnan származik ez, és több más adat, amelyeknek a győri anyakönyvi bejegyzésekben nem leltem nyomát.) Szerinte Mária-Károly a német légióval 1848-ban a Győr melletti Révfaluban állomásozott. Itt azért meg kell jegyezni, hogy az egykorú győri krónikás, Ecker János 1849. december 25-i naplóbejegyzése szerint „Tartalékban két század német légió a belvárosban... A felsoroltakon kívül még lengyel, tiroli és egyéb fegyveresek is találhatók városunkban". (Ecker 1973. 140.) Veszprémi György úgy gondolja - de levéltári adatokkal nem támasztja alá -, 17 évig lehettek házasok, és 13 évig élhettek itt, Győrben. 1868 körül költöztek férjével Komáromba, ahol annak haláláig laktak. (Veszprémi 1996. 98-129.). Lebstück Mária szerinte még egyszer visszatért a városba 1888-ban, a győri hadastyánok augusztus 12-i zászlószentelési ünnepségére.

7 Lexikonok, adattárak Mikár Zsigmond 1869-ben kiadott Honvéd schematismusában Jonák József ezredes a Buda-Pesti honvédegylet tagjaként szerepel (Mikár 1869. 22.). Ugyanitt az 1867. július l-jén alakult Komárom megyei honvédegylet tagjai között egy „Pasche [Lebsztig] [!?] Mór" nevű honvéd és „Lebstig Mária" neve található meg egymás után az alhadnagyok sorában (Mikár 1869. 60.). Névelírás vagy hasonló nevű személy lehet? Rövid és pontatlan a bejegyzés Mikár Zsigmond 189l-es, a még élő honvédekről készített Honvéd névkönyvében: „Özvegy Paché[!] szül. Lebstigp] Mária nyűg. honv." főhadnagy Budapesten, amely adatot a későn beérkezettek között, a pótlásban találjuk (Mikár 1891. 372.). (A kiadványt a szerző a honvédegyletek és a honvédek saját adatszolgáltatása alapján állította össze, talán az eredeti, rosszul olvasható kézírásnak köszönhető a pontatlanság?) A Magyar Életrajzi Lexikon Lebstück Máriának szentelt címszava szerint a szabadságharc után „özvegyen maradva, fiával együtt nagy nyomorban élt" (MÉLEX II. 1967. 47.). Az Osztrák Életrajzi Lexikon Benda Kálmán által írt címszava valamivel részletesebb (ÖBL 5., 1972. 68.). Az első férjről, Jónak Józsefről 245