Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Csécs Teréz: Adalékok Lebstück Mária és Julius Pasche győri éveihez

ARRABONA 2005. 43/1. TANULMÁNYOK itt is azt olvashatjuk: „Juli 1849 heiratete sie den Honved Mjr. József Jónak. Nach der Niederwerfung der Revolution mit ihrem Mann, der später im Gefängnis starb, verhaftet, gebar sie im Militärgefängnis einen Sohn..." Ezzel szemben már Urvári Lajos is úgy tudta, hogy „Jónak későbben szabadon bocsájtatott" (Urvári 1861. 108.). Ezt erősíti meg Bona Gábor Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-49 című munkájában,

8 amely szerint Jónak József honvéd ezredest „Aradon 16 évi várfogságra ítélik. 1856-ban kegyelmet kap. 1867/68-ban mérnök a budai Ganz gyárban, a pesti honvédegylet tagja." 1875. szeptember 27-én halt meg Budapesten. (Bona 1987. 186-187.) Más személyes adatot - pl. feleségéről, családjáról - nem közöl. Lebstück Máriáról a következőket olvashatjuk a második kötetben: „Apja kereskedő. Zágráb, 1830. aug. 15. r. kat. 1849 július végétől Jónak József honv. tüzér őrnagy, végül ezredes felesége. Az egyetemi légió tagjaként részt vesz az 1848 októberi bécsi forradalomban. December elején Kari néven beáll a magyarországi német légióhoz. A hó végén átlép a tiroli vadászzászlóaljba. 1849. jan. 22- fővadász (őrmester) ui. a feldunai (VII.) hadtestnél. Febr. 27. Kápolnánál megsebesül. Emlékiratai szerint ekkor Dembinski altábornagy hadnaggyá léptette elő, áprilisban a 9. Miklós huszárezred létszámába nyert beosztást, végül májustól Jónak őrnagy, illetve ezredes, a délvidéki honvédsereg tüzérparancsnokának segédtisztjeként szolgált, utoljára főhadnagyi rangban. A fegyverletétel után internálják Zágrábba. 1851. Győrben telepedik le, ui. 1853. házasságot köt Paschle [!] Gyula '48-as tiroli vadász honvéd hadnaggyal (?) (első férjétől elvált). 1867. volt hadnagyként a Komárom megyei Honvédegylet tagja. 1870- Budán, 1880- Újpesten él, varró- ill. mosónő, t Újpest, 1892. máj. 30. (Személyéről szól Huszka Jenő 1942-ben írott operettje, a Mária főhadnagy.)" (Bona 2. 1998, 372.) Bona Gábor fent idézett munkájára és a Révai Nagy Lexikonra (RNL 12. köt., 1915. 566.) támaszkodott Polczer Adél a Győri Életrajzi Lexikonban megjelent szócikk megírásakor („1851-ben férjhez ment Paschle Gyula festőhöz. Huszonegy évet éltek házasságban, melyből tizenhetet Győrben töltöttek." GYÉL 2003. 199.). A győri évek Lebstück Mária visszaemlékezése élete szabadságharc előtti és utáni időszakára arányaiban is rendkívül rövid, a „magánélete" mindössze néhány bekezdésre korlátozódik, amelyből keveset tudunk meg körülményeiről. Ez is azt mutatja, a bécsi forradalom és a szabadságharc másfél esztendeje mennyire meghatározó volt számára. Társa élete egy hosszabb szakaszában második férje, Pasche Gyula volt. Ahogy Lebstück Mária nevét - mint láthattuk - többféleképpen írták, ugyanúgy második férjével kapcsolatban is eltérő névalakokat (Pasch, Paché, Pasche, Pascher, Pasché vagy Paschle) és nem pontosan egyező adatokat találtunk. A névalak bizonytalanságát a feleség halála előtt tollba mondott visszaemlékezése is erősíti, hiszen ott „Pasch"-ként említi a férjét (betudható ez akár a diktálás utáni pontatlan lejegyzésnek). Jókai Mór Pasché-nak írja, Bona Gábor „Paschle Gyula"ként említi Lebstück Mária szabadságharc alatti tevékenységét ismertetve. Lebstück Mária újpesti sírkövére a Pasche Lebstück Mária nevet vésték.

9 A korabeli győri anyakönyvi bejegyzésekben mindenütt a Pasche alak szerepel, így ezt használom a továbbiakban. 246