Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Székely Zoltán: Károly főherceg castrum dolorisa a győri székesegyházban 1761
ARRABONA 2005,43/ 1. TANULMÁNYOK Az építményt kétoldalról három-három obeliszk kísérte, amelyeket több sor gyertyával raktak meg, a hajó felöli oldalukra pedig emblémák kerültek. A bal oldali első obeliszken egy pompás kert volt látható, kúttal a közepén, virágzó narancsfákkal szegélyezve; a kertész már elő is készítette a kosarakat a szüreteléshez. Felirat: Spes alít autumni. A következő obeliszk emblémája is az előbbi kertet ábrázolja, azonban már a jégesőtől szétverve: a narancsfák kopaszon árválkodnak. A kertész megrémült, kosarai felfordultak. Felirata: Sola succiditur aura. A bal oldali utolsó obeliszk emblémájára érett kalászokkal teli szántóföld került, amelynek felét már le is aratták. A mező azonban most üres, a földön kicsorbult sarló fekszik, nem messze tőle pedig egy felfordult madárfészek, melyből négy pacsirtafióka szállt fel az ég felé. Felirata: Astra receperunt quintam. A jobb oldali első obeliszken a város címere látható a három folyóval. Felirata: Augentur lachrymis Urnae. A következő emblémán egy berendezett szoba volt, melynek jobb oldali falán V. Károly babérkoszorús, hadi trofeumokkal keretezett portréja függött. A képet Minerva másolja, aki mögött Mars és az általa vezetett sereg sorakozott fel. Felirata: Non huic viveret impar. A harmadik embléma felső részét a háromszögbe foglalt és sugárkoszorúval övezett Istenszem foglalta el: ez egyik sugár egy tükör közbeiktatásával az öreg atyákra (családi ősök?) vetődött. Felirata: Normám sumsisset ab istis. A barokk „fájdalom vára" Európa-szerte, így a Habsburg-birodalomban is nagy formai változatosságot mutatott. A győri példa háromlépcsős felépítésével a XVII. század közepén Rómában kialakult, felfelé egyre keskenyedő szintekből álló, tetején szarkofággal koronázott típushoz tartozott. Az ekképpen megkonstruált építmények mintaképe a rogus, a római császárok istenné avatásakor (consecratio) használt ideiglenes faépítmény volt, amelynek alakját Herodianos szemléletes leírása és a consécration alkalmából kibocsátott érmek segítségével rekonstruálták. Különösen nagy hatású volt az Alessandro Algardi tervezte castrum doloris, amelyet 1644-ben Ludovico Facchinetti őrgróf temetésére állítottak a római Chiesa de' Bolognesi-ben: felépítésén túl a szarkofág felett lebegő, az elhunyt arcképmedalionját babérkoszorúval övező Fama alakja is széles körben mintává vált (Brix 1973. 235.). Bécsben az I. Lipót halála alkalmával felállított monumentumokon (A. Beduzzi, Michaelerkirche) jelenik meg elsőként e forma s később is alkalmazzák az oszlopos építmények mellett, illetve azzal kombinálva. A különböző típusok elterjedését nagyban elősegítették a halotti pompát megörökítő metszetes ábrázolások. Károly főherceg győri castrum dolorisához is bizonyára efféle grafikus lapok szolgáltatták az előképet, leginkább olyanok, amelyek a császári-királyi család tagjai számára Bécsben felállított monumentumokról készültek. A Michael Brix által összegyűjtött, elemzett s reprodukált művek közül több is számításba jöhet, mivel úgy tűnik, hogy Győrött nem egy adott mintát másoltak, hanem válogatva közöttük, részletmegoldásaikat emelték át. 8 A VI. (III.) Károly számára F. S. Rosenstingl tervezte castrum doloris (Bécs, Stephanskirche, 1741) a koponyával díszített vázák, a névtábla és az alatta ülő, kartust tartó géniusz, valamint az elhunyt portréját babérkoszorúval övező Kronos és a boltozatról alácsüngő csillárok révén szolgálhatott előképül (Brix 1973. 250.). A J. B. Fischer von Erlach által I. József császárnak emelt monumentumról (Bécs, Augustinerkirche, 1711) a lángoló, gyertyákkal megrakott obeliszkek ötlete származhatott (Brix 1973. 239.). 206