Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)
Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében
KE LEMEN ISTVÁN KÍSÉRLETEK PLÉBÁNIA LÉTESÍTÉSÉRE HEGYKŐ MEZŐVÁROSÁBAN ... Méltóságos Uraságot, a mit már 1818 ban ohaitottunk, hogy t: i: a M[él]tóságos Uraság a Méltóságos Megyebéli Püspöknél ki eszközölni méltóztatná, hogy Hegykő el válosztatna Széplaktól, és mint Filialis Hidegséghez kapcsoltatna...". Véleményem szerint vagy az évszám megjelölése téves, hisz 1816-ban kérték az elválasztást, vagy pedig 1818-ban - belátva a plébániaalakítás tervének kudarcát - már azzal próbálkoztak, hogy az Esterházy-birtok Széplak helyett a nagycenki uradalom részét képező Hidegséghez tartozzanak. Mindenesetre 1818-ból eddig nem ismert az ilyen tartalmú kérés. Levelükben a következő okokra alapozzák kérésüket: 1. Hegykő és Hidegség ugyanahhoz az uradalomhoz tartozik, közös a földesuruk, ezért a hegykőieknek nem kellene „...más Uraságbéli Jobbágyokai öszve keveredni, a mi most minden vasárnap és ünnepnap meg történik, sok izetlenségekre, versenkedésekre, és verekedésekre is okot ád." 2. Prikoszovich Mátyás hidegségi plébános (1808-1840) a vele történt egyeztetés alapján elvállalná, hogy káplánt tartson Hegykőn, aki ott minden vasár- és ünnepnapon misét tartana. 3. A káplán minden vasár- és ünnepnapon „Lelki táplálékban" részesíthetné a hegykőieket. 4. A hegykői gyerekeket egyedül csak az oskolamester részesíti lelki tanításban, de a hidegségi plébános ígérete alapján ő maga vagy káplánja minden vasár- és ünnepnapon helyben tartana számukra lelki oktatást. 5. Az öregek is gyakrabban részesülhetnének szentmisében. Az uradalom közbenjárása a megegyezés érdekében Széchenyi István arra utasította Lunkányit, „...hogyha majd Hegyköiek lelki pásztorjok dolgában kérelem-levéllel járulni fognak az Urasághoz", kérésüket továbbítsa Juranitsnak, és az ő hasonló kérését is csatolja hozzá. Lunkanyi 1833. július 25-én Cenken írt levelében kifejtette, hogy az okok, melyeknél fogva a hegyköiek a Széplaktól való elszakadást kívánják „valóban igen fontosak és méltó tekintetei érdemelnek - ; de azokhoz hozzá járul, hogy régenten Hegykő azért kapcsoltatott Széplakhoz, minthogy ez utolsó helységet a Grófi Széchenyi Família azon időben s felette számos évekig, zálogba birta, és csak nem olly sok esztendők előtt ment ismét el kezérül." Fontos szempontnak tartja a horvátajkú Hidegség és Homok elmagyarosítását is: „Továbbá ezen Hegykőnek Hidegséghez kapcsolása által annál előbb megmagyarosodnának, a törsökös magyar Hegyköiek által a még félig horvátos Homokiak és Hidegségiek." Lunkanyi adatai szerint Hidegség és Homok együttes lakossága 780 fő, ha ehhez Hegykőt a határában lévő rongyosi diverticulummal (vendégfogadó és erdőőrző lakás) hozzácsatolnák, akkor az egész parókia 1400 lélekből állna. Ebben az esetben a széplaki plébániához is 1400 lélek tartozna (800 fő Széplakon, 600 fő Sarródon). 31 Összehasonlítás végett: az 1833. évi győri egyházmegyei Schematismus adatai szerint: Széplak (803 fő) és Sarród (565 fő) összesen: 1368 fő, Hegykő (609), Rongyos (20 fő), Hidegség (435+3) és Homok (340) összesen 1407 fő. 32 1833. augusztus 6-án Juranits ígéretet tett rá, hogy az egyházmegyei hivatal egy küldöttséget nevez ki, amely az uradalom hozzájárulásával megvizsgálja Hegykőnek Széplaktól való elválasztását. Szeptember 6-án Lunkanyi levélben kérte a püspököt, hogy a megígért küldöttséget minél előbb nevezze ki, és adja az uradalom tudtára, mert „mint hallatik Széplakra uj Plébános kineveztetett, 169
