Arrabona - Múzeumi közlemények 43/1. (Győr, 2005)

Tanulmányok - Kelemen István: Kísérletek plébánia létesítésére Hegykő mezővárosában a XIX. század első felében

ARRABONA 2005. 43 / 1. TANULMÁNYOK kinek bútoráért a Hegykőiek, minthogy az Uradalom az uj Széplaki Plébánost Hegykővel nem investiálni kivánta, szekereket küldeni nem szándékoznak."

33 Közben, 1834. január 15-én Barkovits Mihályt nevezték ki széplaki plébánosnak (1834-1845).

34 Lunkányi 1834. július 28-án kénytelen volt kérését megismételni, mert mindaddig semmilyen értesítést nem kapott a küldöttségről. Annál is inkább kérte a mihamarabbi kinevezést, mert - ahogy írja - „mint a most a körülállások mutatkoznak, Hegykőn Plébánia is exigáltathatna".

35 Úgy tűnik 1835-ig nem történt semmi, mert február 2-án Lunkányi ismét levélben fordult a püspökhöz, ismételten kérve a küldöttség kinevezését annál is inkább, mert nem járt sikerrel az időközben megkísérelt egyeztetés a hegykőiek és a széplaki plébános között.

36 1835. május 20-án Lunkányi a „Hegykőiek lelki megvigasztaltatások iránt"-i kérelmében felvázolta a megoldást jelentő lehetséges verziókat:

37 1. Hegykő káplánt kap, de továbbra is Széplak filiája marad 2. ha ezt a széplaki plébános nem fogadja el, Hegykő Hidegség filiája lenne, és onnan kapna káplánt 3. ha a hidegségi plébános Hegykőt ilyen módon nem fogadná el filiának, akkor Hegykőn állítsanak fel plébániát, és Homokot csatolják hozzá, Hidegség pedig kapja meg Bozt (Bozon 1772-ben létesült plébánia) 4. ha Bozzal és Homokkal kapcsolatos fenti változtatások aránytalan nehézséget okoznának, akkor Hegykő kapjon plébániát filia nélkül. Az első elképzelés alapján összesen évi 200 forint lenne a Hegykőről származó jövedelem. Hegykőn ugyanis van 4 és fél hold nagyságú szántóföld, 2 kaszás rét, amelyek együttesen egy 2

/i2-es helybeli sessiót tesznek ki, és azokat a helyiek művelik (8 ft 20 kr). A párbérből (lecticale) származó jövedelem (59 ft 45 kr), a stólajövedelem (14 ft 30 kr), a sedecima búzából, rozsból, árpából és zabból (21 ft 12 kr), ezenfelül mind a 40 jobbágytelek adna fél pozsonyi mérő búzát és két ezüsthúszast, mind a 39 házas zsellér adna negyed mérő rozst és egy húszkrajcárost (összesen 71 ft 38 3

/

4 kr). Az uraság árendásai, családjuk és cselédjeik összesen 2 forintot, az uraság conventionatusai, családjuk és cselédjeik pedig 22 forint 14 % krajcárt fizetnének. A második esetben szintén 200 forint a végösszeg. A változás csak annyi, hogy a 6 öl fa helyett 240 kéve nádat adnának a hegykőiek. A széplaki plébánia jövedelme Hegykő nélkül (Széplak: 332 ft 26 V

5 kr + Sarród: 48 ft 9 1/5 kr) 380 forint 35 2/5 krajcár lenne. A harmadik verzió esetén Hegykő (354 ft 58 3

/

4 kr) Homokkal (62 ft 56 V

4

) együtt: 317 forint 55 krajcárt, Hidegség (168 ft 3 kr) Bozzal (190 ft 7 kr): 358 forint 10 krajcárt jövedelmezne. A felállítandó hegykői plébánia éves jövedelme 350 forintot tenne ki: 1. egy egész telek, amit a hegykőiek művelnek: 50 forint. 2. párbér címén mind a 40 telkes gazda adna 46 krajcárt, fél mérő búzát, 1 mérő rozst (összesen: 85 ft. 40 kr.), mind a 39 zsellér pedig 35 krajcárt, negyed mérő rozst (összesen: 30 ft. 3 3

/

4 kr.). Járna még a hegykői plébánosnak a mezővárostól 2 szekér széna, 2 szekér sarjú, 2 szekér nádhegy (értéke összesen 24 ft.), 6 öl fa helyett 240 kéve kopasz nád (12 ft.) 3. stóla: (26 avatás, 3 esketés, 7 nagyobb és 10 kisebb temetés alapul vételével) 24 forint 18 krajcár 4. sedecima: 5 mérő búza, 17 mérő rozs, 4 mérő árpa, fél mérő zab (értéke összesen: 21 ft 12 kr) 5. a két árendás saját maguk és a hozzájuk tartozók részéről: 3 forint 170