Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Székely Zoltán: Nicolo Angielini 1566-os rajza Győr váráról és Miksa császár táborából
ARRABONA 2004, 42 / 2. TANULMÁNYOK fordította a tájolást - észak került alulra - s ennek során zavar támadt a vár ábrázolásában: a Püspökvár az északnyugati sarokból a délnyugatiba került. A keresztény seregek táborának bemutatása nagy vonalakban követi Angielini rajzát, ám Zenoi a sátrakat szabályos rendbe osztotta be. 20 Georg Hoefnagel metszete Angielini 1566-os működése után hosszú ideig nem járt Győrött olyan rajzoló, aki hiteles módon örökítette volna meg az erődvárost. 21 E körülménynek lehetett a következménye, hogy harminc esztendővel megszületésük után újból felhasználásra kerültek az itáliai mester munkái. Ezúttal Georg Hoefnagel volt az, aki 1597-ben - némileg átalakítva - közzétette az Angielini-féle látképet. Az erről készült rézmetszet 1598-ban látott napvilágot Kölnben, Georg Braun - Franz Hogenberg: Civitates Orbis Terrarum című topográfiai sorozatának V kötetében. 22 (2. kép) A metszet képkivágata a stockholmi-stuttgarti akvarellhez képest kisebb: Hoefnagel különösen a város előtt déli irányban elterülő térséget rövidítette meg, teljes egészében elhagyva a császári tábor ábrázolását. A tizenötéves háború forgatagában - amikor Szinán pasa elfoglalta a várost 23 - ugyanis már nem volt aktualitása az 1566-os eseményeknek. Hoefnagel azonban mintha némi lelkiismeret furdalást érzett volna amiatt, hogy ilyen drasztikus módon nyúlt bele Angielini rajzába, ezért az erődváros alatti síkon egy rövid feliratot helyezett el, amelyben megemlékezett II. Miksa hadi táborozásáról. 24 A flamand mester ezen túlmenően az előkép más részletein is változtatott. A Püspökvárat (Palatium) több tagból álló épületegyüttesként ábrázolta: nyugati szárnyát a palota L alakú épülete alkotja, melyhez hosszabbik oldala mentén egy magas, északi végén toronnyal záródó, erősen templomszerű traktus simul. A toronysisakot kereszt koronázza, az épület déli végfalát pedig egy nehezen értelmezhető függőleges falsáv tagolja. (8. kép) A metszettel foglalkozók már eleddig is több alkalommal kiemelték az ábrázolás zavarosságát, valótlan voltát, 25 ám ennek eredetére pontos magyarázat nem született. Az okot abban kereshetjük, hogy Hoefnagel más, Győrről szóló és a székesegyházat is megemlítő forrásaira támaszkodva megpróbálta ez utóbbi épületét is belelátni Angielini vedutájába. Az itáliai várépítész akvarelljén a palota L alakú tömbjének keleti oldalához csatlakozik a kaputorony, melyet délről a poligonális - erre utal az épületet osztó függőleges vonal - Dóczykápolna bővíti. Hoefnagel az akvarell e részletét értette félre: a kápolnát megnyújtotta a déli traktus végéig s a kaputornyot templomtoronyként értelmezte. Mentségére szolgáljon, hogy a kápolna és a palota déli traktusa erős rövidülésben látható: hogy emiatt sokat vesződött az értelmezéssel, arra maga a metszet a bizonyíték, melyen az egész épületkomplexumot 45°-kal délkeleti irányba elforgatta, így biztosítva a néző számára a megfelelő rálátást. Angielini Püspökvár ábrázolásának ilyetén való értelmezését megerősíthette a drezdai-karlsruhei-bécsi kódexcsoport alaprajzán a palota mellett látható szárazárok-prófundház is. Ugyancsak az erős rövidülés okolható azért, hogy Hoefnagel a Káptalandomb lejtőjét összemosta a rajta futó várfallal. Angielini ugyanis a középkori vár falát a Dunabástyától indította, amely egy félkört leírva a palota déli végfalához csatlakozik. Hoefnagelnél viszont a falból csak ez az utóbbi szakasz maradt meg, a többi a Káptalandomb oldalává-támfalává vált. 176
