Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Recenziók - Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870–1940 (Sikeres történeti modellváltás) (Tóth László)
ARRABONA 2004. 42 / 2. RECENZIÓK mikrotörténet zárt világából, Szakái felhasználta az európai polgárosodást kutató országos szaktekintélyek (Bácskai Vera, Ránki György, Gerő András, Gyáni Gábor stb.) munkáit és bevált kutatási módszereit is. (Itt jegyezzük meg, hogy Győr e jeles korszakáról számtalan egyetemi és főiskolai szakdolgozat, kiadatlan doktori disszertáció található a Kisfaludy Károly Megyei Könyvtár helyismereti gyűjteményében, alkalmasint ezekből is meríthet a kutató és érdeklődő olvasó.) A kötet időben és tematikailag nagyjából átfogja a címben vállalt tudományos feladatot. A már említett hatalmas mennyiségű szakirodalom mellett nagy erénye, hogy a szerző levéltári forrásokra építette dolgozatát, emiatt kitűnő, szellemiekben gazdag és nagy dokumentum értékkel bíró könyv született. Mindjárt a kötet elején a szerző a kutatói háttérben lévő dokumentációt tekintette át, itt tisztázta a történeti szociológia szerepét, a virilis jegyzékek és az adólisták kutatási adottságait a gazdasági elit (a sikeres győri polgárok) vállalkozásaiban. A polgárral, a polgárosodás európai és hazai gyökereivel és sajátosságaival foglalkozó fejezetnek - mint elméleti előkészítő részeknek - helye van ugyan a kötetben, fogalomtisztázó szerepe nem vitatható, ám teoretikus jellege miatt kissé „kilóg a sorból", ugyanis minden további fejezet kifejezetten empirikus vizsgálatokra épült. Vizsgálódásom során feltűnt, hogy nem mindegyik kidolgozott rész címe szerepel a tartalomjegyzékben, emiatt csorbulhat a szelektíven olvasó személyek sokoldalú kiszolgálása. A tartalomjegyzékben mutatkozó hiányosság a kötet későbbi fejezeteinél is előfordul, így a szerző bizonytalanságban hagyja az érdeklődő olvasót: a kötet lapozgatása során ugyanis az olvasói figyelem leragad az egyes részeknél a kötetre jellemző formai „töredezettség" és mozaikszerűség miatt. Az olvasónak így folytonos gondot okoz a nagyobb, koncepcionális összefüggések felismerése. A részletes tartalomjegyzék elkészítése ezen a dilemmán enyhíthetne, világosabbá és áttekinthetőbbé tette volna az egész munkát. Egyébiránt a könyv formailag kissé lezser (úgy is mondhatnánk oldott), belső tipográfiájának ellentmondásai fokozzák az olvasóban a tanácstalanságot. A rangos győri polgárokról készült fotóportrék dicsérendők, főként az a 42 főből álló csoportkép, amelyen tulajdonképpen a győri elit tagjai láthatók, olyan polgárok, akiket túszként összegyűjtöttek a tanítóképző udvarán a kommün idején. Egy érdekes szerkesztési módra is felfigyeltünk: a témakör teljes feldolgozása túlontúl sok (86!) részfejezetből áll, ezek azonban mozaikszerűvé tették Szakái Gyula munkáját. E részek szinte mindegyike egy kis önálló tanulmány, tényszerű értekezés, tudományos publikációra érett alkotás, némelyike valóságos remeklés. Egyetlen megjegyzésünk van: némelyik részfejezet azonban indokolatlanul rövid, emiatt tartalmilag hiányos. Itt van példának az „Egy modellváltó város - Győr" c. fejezet, melyet lényegbe vágó, fontos tudományos mondanivalója miatt a kötet tengelyébe kellett volna állítani, egyben a téma részletesebb és sokoldalúbb történeti kifejtést és tipográfiai kiemelést érdemelt volna. A szerző szerint „... a korábban nagyon erős és tudatosan ápolt kereskedőváros öntudatát kezdte felváltani az iparváros imázsa". Talán ennek az átmeneti időnek (a szerző szerint modellváltásnak) a lényegi jellemzése lehetne az egész kötet legfőbb, centrális tétele, hiszen az alcímben is jelzi ennek fontosságát és sikeres tendenciáját. Ezek az évtizedek olyan átmeneti korszakot jeleznek, midőn a kereskedő városban parallel alakult ki a kereskedelem mellett a nagyipar gazdasági struktúrája. Felismerése és tudományos felvetése dicséri az alkotót, érdemes volt ezért a könyvét elkészíteni. Csak itt datálási nehézségek mutatkozhatnak: a kereskede214
