Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Széchényi Ferenc cenki uradalmának topográfiai felvétele 1812-ből
A RRABONA 2004. 42 / 2. _ TANULM ÁNYOK a gazdasági építkezésekhez szükséges téglamennyiség előállítására szolgáló, a cenki és a hegykői majorságban lévő l-l égetőkemencéhez kell, a többit a kastélykomplexum fűtésére, illetve az uradalmi alkalmazottak túzifa-járandóságára fordítják). Hogy a kártételektől óvják, parasztok nem „faizhatnak", nem legeltethetnek, nem vadászhatnak ezekben az urasági privát erdőkben. E ,jó rendben tartott"-nak jellemzett tölgyerdőkben, csererdőkben folyó gazdálkodásnak szembeötlő gyengesége azonban, hogy a vágásokat még igen kevéssé pótolják tervszerű ültetéssel, hanem többnyire egyszerűen az újrasarjadásukat várják. A homoki, mindössze 12 holdas urasági erdőcskére nem kell szót vesztegetni, a bozi apró darabocskákból álló 94 holdra is inkább csak azért, mert ott akácfaültetéssel az urasági szőlők karószükségletét igyekeztek biztosítani, ugyanúgy, mint a kiscenki 23 holdas akácerdőcske 10 évvel ezelőtti ültetésével, amely egymaga 3-4 ezer szőlőkaróval járult hozzá évente az effajta szükséglet kielégítéséhez. A cenki kastélytól a Fertő irányába vezető fasor végén található 2 holdas ún. Eremitázs-erdőről azt írja a topográfiai leírás, hogy „haszon belőle nincsen, csak mulatságra szolgál". Az urasági kertek összesen 36 hold terjedelműek, s bár Bozon is van az uraságnak egy 4 holdas gyümölcsöse, amelyet két kertész évi 50 forint bérért gondoz, s amelynek szilvaterméséből eladásra is jutó pálinka készül - egy a cenki majorságban található gyümölcsöskert mellett itt összpontosulnak leginkább az ún. haszonkertek, ahol az uraság és alkalmazottai szükségletei ellátására szolgálnak a káposztát, répát, burgonyát, zöldséget, főzeléknek valót termesztő konyhakertek. A kastélyt övező „mulatságos-kertek" gondozásával összefüggésben van szerepe a virágoskertnek. Az uraság e cenki kertészetének 5 állandó, fizetett alkalmazottja van: 1 kertész és egy kertészlegény mellett 3 szolga. Ezek fizetése együttvéve évi 775 forint készpénz, amihez - szintén együttvéve - 33 pozsonyi mérő búza, 69 p.m. rozs, 12 akó bor, 15 öl tűzifa jár nekik természetben; azon felül - szintén együttvéve - 4 holdon termeszthetnek maguknak kukoricát. A kertészt és kertészlegényt egyenként megilleti 2 szarvasmarha és 2 sertés tartása is. A kerti munkákra igénybe vett napszámosok évi 300 forintba kerülnek. Az uraság 53 holdat kitevő privát szőlője - a mindössze 3 hold nagycenki kivételével - Boz, Hidegség, Homok és Hegykő szőlőhegyein található, több kisebbnagyobb darabban, az úrbéres jobbágyok szőlői közé keveredve, sőt Bozon szőlőjük van németújhelyi polgároknak és a németújhelyi cisztercita apátságnak, valamint Esterházy hercegnek is. Széchényi Ferenc ún. szőlőpásztorok (fizetett csőszök) által őrzött, gyepűvel kerített, sövényekkel védett szőlői meglehetős kisebbségben vannak a hegybeni más, így a paraszti szőlőkkel szemben is; de az úrbéres jobbágyai által szőlőjük után neki természetben járó hegyvám és bordézsma magában véve is jelentős jövedelmet biztosít számára: Bozról pl. évi 150, Hidegségről évi 230 akót tárol ebből, a boltozattal épített, szellőzőkkel ellátott, részben régebbi, részben azonban csak legújabban létesített 2-3 ezer akós bozi pincéiben, a somogyi és zalai uradalmakból való dongafából a helyi pintér által készített kisebb faabroncsos, vagy Bécsből hozatott nagy - akár 100 akós - hordókban, azon borok mellett, amelyeket a maga privát gazdaságában termett szőlőből présel, s részben palackozva tart a külön e célra szolgáló Júlia-völgyi „butéliás pincében". A borokra gondot viselő pincemesternek évi 152 forint készpénz jár. Bár szőlőit korábban robotban műveltette az uraság, részben úrbéres, főrészt azonban cenzusbérként megállapított robotmunkával, később a munka színvonalának emelése végett 9 vincellért is foglalkoztat, együttesen 335 forintot kitevő esztendei bérért. Boreladásból évi 3.250 forint a cenki Széchényi-uradalom jövedelme. 44
