Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Széchényi Ferenc cenki uradalmának topográfiai felvétele 1812-ből
ARRABONA 2 004. 42 /_2 _^ JANULMÂNYOK tételei egy, a jelenleginél korszerűbb mezőgazdálkodásnak, ha pillanatnyilag esetleg - egyoldalú önérdekből - károsnak is tűnhetnek, előbb-utóbb megtérülnek. Sőt, ezek az apjától örökölt gondolatok Széchenyi Istvánnál már jelentősen továbbfejlődtek: tendenciájukban a feudális úrbéri terhektől való teljes szabadulás, a polgári fejlődés úrnak és parasztnak egyaránt fontos kibontakozása irányába mutattak. Sajnos rá kellett ébrednie, hogy az általa propagált előzékeny megoldások hasznosságáról saját birtokai gazdasági adminisztrációjának vezetőit sem tudta igazán meggyőzni, nemhogy az országban általában a nagy- és középbirtokosokat, akik számára pedig követendő példának szánta a maga ez irányú törekvéseit, s hogy a hazai fennálló viszonyok közepette az uraság részéről tett és teendő engedmények hosszabb távon sem eredményezhetik a parasztság olyan mérvű és arányú megerősödését, hogy partner lehessen egy farmer-rendszer általa elképzelt kialakításában. A cenki uradalomról Széchényi Ferenc idejéből származó és az akkori - természetesen kezdetlegesebb viszonyokat bemutató - topográfiai leírás mindenesetre fontos, jövőbe mutató törekvésekre utal, amelyek az uradalom jövedelmeinek olyan fokozatos átstrukturálására irányultak, hogy - az úrbéres természetbeni és robot-szolgáltatások növelésére továbbra is kifejtett erőfeszítések mellett - mindinkább a pénzjövedelmek nyerjenek teret, szélesítve ezzel a minőségileg igényesebb, intenzívebb mezőgazdálkodás lehetőségeit. Örömömre szolgál, hogy épp itt, a Széchényi Ferenc és István emlékét őrző cenki kastély-múzeum előadótermében szólhatok az egykori cenki uradalom és népe mintegy százkilencven évvel ezelőtti viszonyairól a vizsgálatom tárgyává tett 1812. évi topográfiai felvétel alapján, amely egyenként sorra véve az ahhoz tartozott valamennyi községet, először mindig a helybeli jobbágyparaszt lakosság adatait foglalja össze, majd azután tér rá a gazdálkodás szempontjából „az uraságra nézve" fontos ottani körülményekre. E két sík egymástól elválaszthatatlan összefüggései alapján a következő kép bontakozik ki előttünk: Az uradalom kiterjedése 12.644 hold; területén 2 mezőváros (Nagycenk és Hegykő) és 4 falu (Kiscenk, Boz, Hidegség és Homok) található, összesen 2435 lakossal, akik a szerint, hogy a családfők telkes-gazdák, vagy zsellérek (ezek aránya az uradalomban 167 a 248-hoz, mely utóbbiból 20 a házatlan-zsellér), a földesúrnak úrbéres jellegű szolgáltatásokkal tartoznak: háztartásonként 1 forint füstpénz fizetésével, némi tojás, vaj, és más élelmiszer adásával, kenderfonással, termeivényeikbői kilenceddel, továbbá meghatározott mennyiségű robotszolgáltatással. A cenki Széchényi-uradalom nem természetben szedi a kilencedet, hanem azt marhás- és gyalog napszámokra váltva, az allodiumán felhasználható urbariális robot-mennyiség megtetézésére használja fel. A jobbágyparasztság községeken belüli, s azok határában fekvő birtokaik az uradalom említett összterületéből 5398 holdat tesznek ki, a többi - tehát a nagyobbik rész - az uraság közvetlen birtokát képező tulajdon, ahol az annak saját kezelésében lévő ún. allodiális földek, rétek, urasági privát szőlők, erdők vannak. Az uradalom központja Nagycenk mezőváros és a vele mind szorosabb kapcsolatban lévő Kiscenk község, utóbbi területén áll a Széchényi-család reprezentatív kastélya. Az uradalom legnagyobb majorsága Nagy- és Kiscenken található, amelyet a topográfiai felvétel idején Lipkovits Mihály ispán vezet. Az uradalom másik, szintén számottevő szerepet játszó majorsága - Belányi András ispán irányításával - Hegykő mezőváros és Hidegség község határában, a Fertő-tó mentén található. Ugyanitt van az uradalom harmadikként emlegetett Homok-i majorsága, amely azonban az előbbiekhez képest jóval szerényebb. Itt helyben nincs is ispán 40
