Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Tilkovszky Loránt: Széchényi Ferenc cenki uradalmának topográfiai felvétele 1812-ből
TILKOVSZKY LÓRÁNT SZÉCHÉNYI FERENC CEMQ URADAIMÁNAK TOPOGRÁFIAI WDJÉTE1E a gazdálkodás irányítására, sőt még hajdú sincs, aki egyébként a majorságokban mindig igen fontos szerepet játszik a szükséges munkaerő kellő számban kiállítása és fegyelmezett munkavégzésük biztosítása szempontjából, hanem e feladatot az uraság egy „szabadosa" - minden úrbéres tehertől szabaddá tett helybeli jobbágya - látja el. Míg a hajdúk egyenként évi 35 forint fizetést kapnak, és mellette különféle természetbeni járandóságokat, az ispánok készpénzfizetése évi 101 forint, és kiemelten széleskörű járandóságok. Mind a cenki, mind a közvetlenül Fertő-melléki gazdálkodás rendszerében sajátos helyet foglal el a szőlőhegyei és pincéi folytán nevezetes zsellérfalu, Boz, ahol a Széchényi-család a maga borkereskedési vállalkozását, „Borüzéri Társaság"-át működteti. Az uradalom fekvése szempontjából igen előnyös, hogy olyan fontos útvonal szeli keresztül, amely Bécs - közelebbről Sopron - felé, másfelől - a Rábaközön keresztül - Győr felé tesz lehetővé élénk közlekedést. Nehezebb az uradalmat észak felől határoló Fertő-tó értékelése, amely - összefüggésben a Hanság-mocsárral, meglehetős akadálya Mosón megye s onnan Pozsony felé a közlekedésnek, amin az Eszterháza és Pomogy között 1777-80 között épült töltésen haladó út csak kis mértékben segíthetett. Minthogy azonban a cenki uradalom határai - egyelőre gyakorlatilag csak a fertői halászat és vadászat szempontjából - a tófelület egy nem jelentéktelen részét is magukba ölelték, élt a remény, hogy a Hanság előbb-utóbb majd bizonnyal bekövetkező lecsapolásával összefüggésben végrehajtandó itteni vízrendezésekkel az uradalom intenzív gazdálkodása a Fertő irányában számottevően kiterjedhet. A földesuraság és a jobbágyparasztság viszonyában - mint e topográfiai felmérésből is kitűnik -, a cenki uradalomban is meglehetősen kényes pont volt az un. irtásföldek, irtásrétek kérdése. Az úrbéres szolgáltatásokkal terhelt jobbágyparasztság számára - megélhetési, egy vékonyabb rétege számára vagyonosodási szempontból is - nagy fontosságú volt, hogy az uraság engedélyével az idők folyamán meglehetősen számottevő mértékben vehetett a maga művelése alá - nagyon kemény irtó-munkával - kedvezőtlen fekvésű, bozótos, mocsaras, köves területeket, amelyekből idővel jól termő földeket, réteket dolgozott ki magának. Ezek terméséből nem kellett az uraságnak adóznia, a néhány krajcáros ún. irtáspénz inkább jelképes elismeréséül szolgált annak, hogy irtással szerzett földjeik és rétjeik tulajdonjoga a földesúré. A majorsági gazdálkodás érdekei azonban mihamar azt kívánták, hogy élve a fennálló törvényes lehetőséggel, az uraság a maga számára „kiváltsa" ezeket az irtásokat, kifizetve az azokba fektetett munka becsértékét, amivel persze az érintettek korántsem érezhették magukat kárpótolva. Az ezzel kapcsolatos nyugtalanságok levezetésére és az uradalmi érdekek megfontoltabb érvényesítése végett már Széchényi Ferenc arra törekedett, hogy az irtásföldek elvétele és az allodiális gazdaságba betagolása helyett inkább az legyen a fő tendencia, hogy a kiváltott irtásföldeket és irtásréteket hagyja meg a parasztság kezén, bérbe (cenzusba) adván azokat nekik, olyan rövid lejáratú általában hat évre szóló - szerződések alapján, amelyek meghosszabbítását kérelmezhetik (persze a feltételeknek az uradalom szempontjából esetleg szükségesnek látott, számára még kedvezőbb módosításával). Az így immár cenzus-földekké és cenzus-rétekké vált irtások után egyrészt természetben nyújtandó terményszolgáltatást, másrészt robotnapszámokat kötöttek ki ezek a contractusok (szerződések), bizonyos megoldást találva ezzel úgy az allodiumok krónikus szénahiányára, mint azok nagyfokú munkaerőszükségletére: ezeket ugyanis az urbárium által megszabott szolgáltatások csak kis mértékben fedezték. Nagy- és Kiscenken az uraság már 1793-ban kifizette az irtásokat, az 1812. évi uradalmi összeírás tanúsága szerint pedig már fo41
