Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

In memoriam - Szőnyi Eszter: Pusztai Rezső emlékezete

S20NY; •••/• . __ ___ PUSZTAI KhZSO isvn^KKZriTi.'. munkáihoz: a háború alatt megsérült, összekeveredett a régészeti anyag tisztításához, rendszerezéséhez. Két év múlva megnyílt az első állandó kiállítás a régészeti és helytörténeti anyagból. A békés alkotó munka azonban veszélybe került: bizonytalanná vált a mosonmagyaróvári múzeum léte. 1953-ban Sárospatakra, 1954-ben Kaposvárra helyezték. Somogyi korszakában figyelt fel a szakma Pusztai Rezső nevére, ekkor jelent meg a személyi rézkori ház feltárásának és rekonstrukciójának közlése, ekkor publikálta a mezolitikum Somogy megyei leleteit is. 1957-ben, immár családos emberként sikerült visszatérnie Mosonmagyaróvárra. Felesége, a mosoni Láng Márta és kisfia társaságában, biztos otthoni háttérrel újra munkához láthatott az államosítások után alaposan felduzzadt múzeumi anyagban. Új állandó kiállítás a múzeumban (új nevén a „Hansági Múzeum"-ban), tájház kiállítások szervezése mellett folyamatosan folytatott ásatásokat különböző régészeti korszakok lelőhelyein: a bronzkori gátai kultúra temetői Hegyeshalom és Pusztasomorja területén; a korai vaskori és kelta településmaradványok LébényMagasmarton; római villa Mosonszentjánoson; a római kori Ad Flexum leletei Mosonmagyaróvár belterületén; hídfőállás Máriakáinokon - legfontosabb ásatásai az ős- és ókor időszakából. Népvándorlás kori feltárásai az egész időszakot felölelték az V-től a IX. századig. A Lébény-Magasmart homokbányájában talált V századi germán sír almandin berakásos arany csatjai és állatfejes korsója mindmáig kiemelkedő leletként járják az európai városokat nagy időszaki kiállítások résztvevőiként. A mosonszentjánosi fejedelmi rangú langobard temetkezés a korszak legérdekesebb, leggazdagabb leletei közé tartozik. Ugyanott a kavicsbányában Pusztai Rezső a teljesen feltártnak hitt avar temető 40 sírját mentette meg (napjainkban a bánya területén még mindig kerülnek elő újabb sírok). Ő kezdte meg (és példás gyorsasággal közölte is) megyénk első avar kori településének feltárását Darnózseli határában. A korai magyar történelem emlékei az ásatásokon elsősorban Árpád-kori sírokban (Hegyeshalom, Levél), műemlék templomok kutatásában (Hegyeshalom, Levél, Kimle, Mosonszolnok, Mosonszentpéter) és a mosoni ispáni vár kutatásában jelennek meg. A későbbi középkorhoz köthető az óvári és a hédervári vár, illetve a magyaróvári Cselley-ház kutatása. A fenti felsorolásból nyilvánvaló, hogy Pusztai Rezső munkássága gyakorlatilag az összes régészeti korszakot átfogja és azt is elmondhatjuk, hogy nagyon szerencsés kézzel nyúlt a problémák feldolgozásához (szakirodalmi bibliográfiája 75 éves születésnapjára 2001-ben az Arrabona hasábjain megjelent). Intuitív, problémalátó szemlélete mindig a legjobb lelőhelyekre vezette (vagy éppen Ő hozta ki belőlük a legjobbat?), a legaktuálisabb, legvitatottabb kérdésekhez adott perdöntő adatokat. Adott, szó szerint. Leleteit, eredményeit soha nem rejtegette, bárki bizalommal fordulhatott hozzá. Ha híre ment, hogy megint talált valami egyedülállót és megrohanták a „specialisták", irigykedés nélkül, vidáman, készséges jó barátként osztotta meg tudását másokkal. A tüskéket, amiket ilyenkor kapott, mélyen eltemette magában és csak nagyon-nagyon ritkán, nagyon bizalmasan árulta el, mennyire rosszul esett neki, hogy - rosszul felfogott tudománypolitikai érdekből - elvették tőle somogyi korszakának nagy fogását, a HácsBéndekpusztai gót temető feldolgozásának jogát. 30 éves múzeumigazgatói tevékenységének eredménye a Hansági Múzeum megszervezése, „egyszemélyes" múzeumból az összes gyűjtemény ellátását biztosító történész, néprajzos, időszakosan művészettörténész szakmuzeológusok 247