Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Muezológia–Közművelődés - Tóth László: Kisfaludy Károly emlékkiállítás – Tét

TÓTH LÁSZLÓ KISFALUDY KÁROLY EMLÉKKIÁLLÍTÁS - TÉT KISFALUDY KÁROLY EMLÉKKIÁLLÍTÁS - TÉT A sokféle tárgyi emlék miatt hálás muzeológiai feladat Kisfaludy Károlyról kiállítást készíteni; a nagy literátor ugyanis - a romantika korának szokása szerint - több, legalább három műfajcsoportban (szépirodalom, festészet, színházművészet) alkotott, így mennyiségileg elegendő, értékes és látványos múzeumi kiállítható műtárgy keletkezett még az alkotó életében. S ez még tovább bővült a 174 éves kultusz emlékeivel. Ugyanakkor Kisfaludy korszakos jelentőségű irodalomszervező munkát is végzett az Auróra évkönyv kiadásával, mely által az újabb irodalom (romantika) vezéregyénisége lett. Önálló festményei és a színpadi műveihez készített illusztrációi, rajzai, grafikái eminens kiállítási anyagok és mind könnyen installálható. S ha a Kisfaludy-dokumentumokhoz hozzászámítjuk, hogy a XIX. század legelején a téti plébános, Pázmándi Horvát Endre személye körül valóságos irodalmi központ alakult ki, akinek nemcsak irodalmi alkotó munkáját lehet „tárgyiasítani", kiállíthatóvá tenni, a gondos utókor ugyanis megőrizte személyes használati tárgyai közül íróasztalát, rajta a kalamárissal. E gondolatokra utalt dr. Fenyő István irodalomtörténész professzor beszédében, a fél évvel korábban átadott Kisfaludy panzióban, a település nagy literátor szülöttje, Kisfaludy Károly emlékkiállításának megnyitóján. A korábbi kiállítások jobbára a Szuh László által összegyűjtött emlékanyagra épültek (a Kisfaludy család iratai, Sándor és Károly művei, köztük a díszkiadások, az Auróra tíz évfolyamának kötetei, a győri és a téti kultusz relikviái stb.), és több évtizeden keresztül szolgálták és gerjesztették Téten a Kisfaludyak kultuszát. A Kisfaludy-gyűjtemény tulajdonosa és az állandó kiállítás finanszírozója továbbra is a Téti Építőipari és Szolgáltató Szövetkezet, az országban egyetlen olyan gazdasági szervezet, mely szépirodalmi gyűjteményt tart fenn és kiállítást működtet. A szövetkezet a Széchenyi-terv keretében elnyert pályázattal panzióvá alakította régi irodaépületét, és egy 50 m

2 alapterületű teremben helyezte el a Kisfaludy Károly Emlékszoba régi és új anyagát. A kiállítás megrendezéséhez felkérte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Xántus János Múzeum muzeológusait, csak annyi kikötése volt, hogy a kiállítás rendezői készítsenek egy közönségcsalogató, érdekes és látványos múzeumi tárlatot, gondoljanak a látogatókra, az idegenforgalmi érdekekre. A városba látogatókat, vagy az átutazókat, valamint a kerékpárturizmus részvevőit komplex kulturális hatások érjék, mely terjedjen ki a Kisfaludy-kúria helyén 1930-ban épült Kisfaludy Emlékműre, a most átadott emlékszobára, a városi helytörténeti kiállításra, az Európa-ház és a művelődési intézmények rendezvényeire, mind-mind színes, változatos és kibővült kulturális-idegenforgalmi programot kínáljanak a piaci viszonyokkal számoló, megújuló Kisfaludy-kultusznak. A 2003. november 15-én megnyílt állandó kiállítás forgatókönyvét dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész állította össze. Koncepciójának főbb alapvetése, hogy hangsúlyozottan szólt Tét szülöttjéről, Kisfaludy Károlyról, kinek életművét elhelyezte a XVIII. és a XIX. század fordulójának társadalmi-kulturális környezetében, és a téti literátorok közösségén keresztül bemutatta a korareformkor különböző stílusirányzatait: a klasszicizmust, a biedermeiert és főként a romantikát. Kerényi elképzelése szerint olyan műtárgyakat is el kell helyezni az egyes enteriőrökbe, melyek ugyan nem a Kisfaludy család közvetlen környezetéből származnak, nem 229