Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Muezológia–Közművelődés - Tóth László: Kisfaludy Károly emlékkiállítás – Tét
AR RABONA 2004. 42 / 2. __ _ MUZEOLÓGIA - KÖZMŰVELŐDÉS a költő testvérpár, vagy a családtagok használati tárgyai, ám ezek a tárgyak jelenlétükkel érzékeltetik a kor viszonyait, igazolják a felvilágosodás fennkölt szellemiségét, a kezdődő polgárosodás sokszínű és vidámabb világát, az igazságosabb társadalmi folyamatokat. A kiállítás rendezői a fent jelzett koncepciónak megfelelően összegyűjtötték a muzeális emlékeket több országos intézményből (Petőfi Irodalmi Múzeum, MTA Kézirattára, OSZK Színháztörténeti Tára, Országos Színháztörténeti Múzeum), valamint a megyei intézményektől (Xántus János Múzeum képző- és iparművészeti gyűjteménye és a Győri Nemzeti Színház - a volt Kisfaludy Károly Színház - jelmeztára). A forgatókönyv írója olyan, szakmailag indokolt komplexitásra törekedett, mely során helyes arány alakult ki a családtörténet, a sok műfajt művelő Kisfaludy Károly termékeny alakja, a nagysikerű színpadi szerző, az Auróra kiadásával szellemi integráló erejű, alkotó, vezér-egyéniség között. A kiállítás már a panzió recepciójában kezdődik. Az emlékszoba és az étterem bejárata között Kisfaludy Károly nagyméretű szoborportréja látható, amely Tóth Dezső, Győr-Ménfőcsanakon élő amatőr szobrászművész munkája. Jobbra a falon „Szülőföldem szép határa..." felirattal a téti Kisfaludy-kör hímzett zászlaja, alatta a Csangota-pusztai kúriából származó, díszesen megmunkált asztalt helyezték el. A panzió éttermét Rátkai Endre festőművész szürrealista ihletésű triptichonja díszíti. A hármas osztatú festményen jelképesen és kellő művészi erővel jelenik meg Kisfaludy Károly műveinek egy-egy jellegzetes mozzanata és romantikus életképeinek tipikus jelenete, melyeken látomásszerűen tűnik fel a költő sajátos szelleme és alkotói gondolkodása. Mindhárom műtárgy a Szuh-gyűjtemény darabja. A tárlat bejárata mellett Szuh László (1909-1984) lelkes irodalombarát, kiváló műgyűjtő arcképfotója emlékeztet az alapítóra és állandó továbbfejlesztőre, aki Téten élesztője és ébren tartója volt a Kisfaludyak szellemének. Személye és munkássága ma tiszteletet és elismerést válthat ki Győrött és Téten az irodalmat kedvelők körében. Belépvén a kiállítás termébe, szemben az installációs fal ferde síkján a költő halhatatlan sorai olvashatók: „Él magyar, áll Buda még! A múlt csak példa legyen most S égve honért bizton nézzen előre szemünk." (Mohács, 1824.) E klasszikus, szállóigévé vált gondolat a kiállítás jelmondata. Az idézet a magyar történelmi múltat tisztelő, tanúságtevő, ünnepélyes gondolat, mely a jövőre irányítja a nemzet figyelmét, profuturo kellő szellemi és erkölcsi alapot ad, morálisan hatásosan segíti az eligazodást az ország előtt álló sokrétű tennivalók között. A jelmondat a Mohács c. elégiából származik és az Auróra 1825. évi kötetében látott napvilágot. A nemzeti imának számító költemény Kisfaludy lírájának legérettebb, legnagyobb hatású alkotása, a magyar irodalmi romantika átfogó jelszava, s a „...bizton nézzen előre szemünk" félsornyi felhívásban benne van Széchenyi István és az egész reformnemzedék optimizmust valló, cselekvő programja. Az installációs fal előtt a győri Kisfaludy Károly-szobor makettje (Mátrai Lajos alkotása; a szobrot a vármegyei Kisfaludy szobor-emlékbizottság állíttatta Laszberg Rudolf főispán vezérletével 1892-ben). A győri sétatéren felállított monumentális alkotást később áthelyezték a Bécsi kapu térre (ugyanis kezdett takarásban lenni a fák lombosodása miatt), ahol jelenleg is áll. 230
