Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Recenziók - Szakál Gyula: Vállalkozó győri polgárok 1870–1940 (Sikeres történeti modellváltás) (Tóth László)
A RRA BONA 2004. 42/ 2. ___ „ _ _ _ RECENZIÓK hátterét. Úgy vélte, hogy a városi vagyon gyarapítását a bizonytalan kimenetelű „tőzsdei spekuláció" helyett „megfelelő érdekbevonással" a megbízhatóbb vállalkozói tőkére kell alapozni. Ennek érdekében sajátos támogatási formával megnyerte a külföldi és hazai vállalkozók többségének bizalmát, s ebben a kérdésben többé-kevésbé konszenzusban volt a városi közgyűléssel, melynek tagjait sokféle érdek motiválta. Úgy tűnik, hogy Győr ezekben az évtizedekben, jó időben ragadta meg a történelmi fejlődés vezérfonalát, s gyökeresen átalakította, a hagyományos, inkább a XVIII. századra jellemző, a kereskedelemre épülő gazdasági szerkezetet. Az általános modernizációval sikerült új erőket és lendületet mobilizálni a győri polgári lét kiteljesedése érdekében. Ezen történeti összefüggések mentén vizsgálódott a szerző, aki immáron másfél évtizede kutatja Győr dualizmuskori, illetőleg a későbbi évtizedek gazdasági, társadalmi és politikai viszonyait, jelesen a vállalkozói réteg szerepét ebben a példátlanul gyorsan urbanizálódó és iparilag fejlődő folyamatban. Számtalan dolgozatot készített (és előadást tartott), melyekben értékes tudományos megállapításokat tett a győri fejlődés sajátos útjaira, a gyors ütemű változások okaira és konstruktívan állást foglalt számos, vitatott országos történeti kérdésben. Kutatási módszerében szakított a kronológiára építő, leíró jellegű hagyományos történeti felfogással, és történetszociológiai eszközökkel dolgozta fel a vállalt korszak sikeres vállalkozásait, társadalmi-gazdasági folyamatait. Úgy tűnik, hogy a szerző ezzel a szociográfiai módszerrel demonstrálta a kutatásban a számadatok, statisztikák és táblázatok fontosságát, mellyel, anatómiai pontossággal lehet kimutatni a különböző vállalkozókból álló gazdasági elit vagyonosodását. Ez azonban azt is jelentheti, hogy másodlagos szerepet kaphatnak a gazdasági vállalkozások hátterében lévő történeti, közgazdasági viszonyok. Az utóbbiak háttérbe kerülése miatt nem vagyunk hivatottak egy történetszociográfiai munkát értékelni, csupán megelégszünk azzal, hogy szerényen történettudományi véleményt nyilvánítsunk a könyv által felvetett témakörök igazolására, avagy cáfolatára. (Bár az is igaz, hogy a szociológia tudománya is elfogadja a történetiség elvét, sőt az elvek síkján meghatározó jelentőséget tulajdonít a históriai szemléletnek.) Persze azzal tisztában vagyunk, hogy ezen korszerű módszer (melynek eszközei a számadatok, a listák, a táblázatok és a diagrammok) alkalmazásának nagy a tudományos jelentősége és hitele. Szociológiai gondolkodással, racionálisabban, többféle síkban, az aktuális politikai-ideológiai hatásoktól mentesen, nagy alapossággal lehet feldolgozni egy gazdaságtörténeti jelenséget, vagy akár jegyezni a gazdasági vállalkozások különböző formáit, a sikeres vállalkozók vagyonának gyarapodását. Sikertelen vállalkozásokról és bukott vállalkozókról sajnálatosan nem olvashattunk a kötetben, pedig a 20. század eleji vészterhes évtizedek súlyosan ránehezedtek az ország gazdaságára és a különböző vállalkozásokra. Szerzőnk hangyaszorgalommal és tudományos igénnyel feldolgozta Győr századforduló körüli lendületes fejlődésének minden egyes elemét: a tudatos ipartelepítést, a polgári vagyon struktúráját és a liberális eszme uralkodóvá válását Győr város társadalmi, politikai életében. Nem kerülte el figyelmét a győri polgári rétegek változatos, színes világa, a rangos győri, családi, vállalkozói dinasztiák kialakulása, a sikeres vállalkozói mentalitás hatása az egyéni és családi vagyon növelésében, a város akkori kulturális élete és életmódbeli szokásai. Kiemelten odafigyelt a vállalkozók fontos biográfiai adataira, a vállalkozói magatartás eredményes és sajátosan győri jegyeinek regisztrálására. Mindezen megállapításokat 216
