Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Salamon Nándor: Egy „alapmű” kézirata. Bánhegyi Jób: egy elfeledett dunántúli festő (Szaupi-Laendler István élete és munkássága)

SALAMON NÁNDOR EGY „ALAPMŰ" KÉZIRATA Salamon Nándor EGY „ALAPMŰ" KÉZIRATA BÁNHEGYI JÓB: EGY ELFELEDETT DUNÁNTÚLI FESTŐ (SZAPUDI-LAENDLER ISTVÁN ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA) Három évfordulóra való együttes emlékezés szándékával adjuk közre Szapudi-Laendler István pályarajzát és alkotásainak listáját. 2004-ben születésének 105. jubileuma, jövőre halálának 60. évfordulója indokolhatja, hogy felkeltsük a figyelmet a múlt század első fele e jelentékeny dunántúli festőművészének tragikus végződésű életútjára. Egy majdani feltáró munka megkerülhetetlen „alapműve" dr. Bánhegyi Jób bencés szerzetestanár, irodalomtörténész személyes hangvételű, alapos tanulmánya. A szerző, a művész sógora, 1979-ben, 25 éve hunyt el Győrben. Hamvait a bencés templom kriptája őrzi, emlékét márványtábla örökíti meg győrsövényházi családi házukon. Szellemi sugárzását, rokonszenves egyéniségének plasztikus vonásait hírnévre, tudós rangra emelkedett tanítványainak lelkében, és méltató cikkek, tanulmányok, memoárok sorában. „Nem törekedtem hírnévre és elismerésre" - olvassuk Életem és sorsom

1 című, csak részletekben publikált emlékiratában, de munkáit, irodalomtörténészi teljesítményét mérlegelve, joggal protestált „méltatlanul mellőzött személyisége" érdekében Cs. Varga István irodalomtörténész, aki több alkalommal foglalkozott munkásságával, megnyerő tanári egyéniségével.

2 Görömbei András esszét szentelt „Jób bácsi" jelentőségének méltatására. Ugyancsak többször rajzolta meg portréját Gülch Csaba költő, újságíró.

3 Unokaöccse, Szapudi András író emlékekből, élményekből és relikviákból szerkesztett rapszodikus riportregényt Habsburg Ottó felkészítő és érettségiztető irodalomtanáráról.

4 E munkák tartalmi mélysége felment, hogy részletesen taglaljuk Bánhegyi Jób életútját. Elegendőnek ítéljük néhány fontosabb adat felfrissítését, s kiemelten képzőművészet iránti érdeklődésének megnyilvánulásaira tereljük a figyelmet. A tóközi Sövényházán született 1897. március 25-én Berger József néven anyakönyvezték. Apja a falu kántortanítója, hét gyermeket nevelt. A legidősebb fiú bencés gimnazista Győrben. A rendbe lépve már Bánhegyi Jóbként vált ismertté. Hittudományi és bölcsészeti diplomát szerzett. Szellemiekben gazdag életében 205 1. kép Szapudi-Laendler István: Bánhegyi Jób portréja