Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Géber József: Boldogasszony csipkéje, avagy a ménfőcsanaki málnatermesztés százhúsz éve (I. rész)

ARRABONA 2004, 42 / 2, TANULMÁNYOK Eddig talán mindenki a közeli rokon vadrózsával azonosította az énekben szereplő növényt a termése elnevezése miatt (Csipkebogyó). Pedig a Boldogaszszony csipkéje is ugyanúgy kihajolhatott az útra erdőn-mezőn és kertek mellett futó utcákban, mint a vadrózsa. Jánoska szempontjából vizsgáljuk csak meg a két növényt. Ha a kinyílás előtt álló bimbókat tekintjük, egyik sem jellemzően szép. De akkor mért szakajtja le? Szerelmi jelkép? Párválasztást mutat be? Mi lesz a bimbóból? A vadrózsa virágai egyszerű rózsaszín vagy fehér szirmokból állnak. Termése, a közismert csitke ugyan piros, de alakján kívül más nem utal a szerelemre. A málna virágai is egyszerűek, de termése jobban szimbolizálja a szerelem kiteljesedését, mert színe piros, íze édes, zamatos, alakja pedig a szívével hasonlatos. A felvetődő kérdésekre nem célom most válaszolni, csak a Csipkefa elnevezés és a Nógrádi vad és termesztett málnavidék kapcsán vetettem föl ezen összefüggéseket. A további kutatás még számos érdekességet rejthet. A gyűjtések során hallott, málnával kapcsolatos folklór alkotások Mondóka: „Jó ital a málnaszörp, az erdőben van egy törp - eeeee." Találós kérdés: „Meddig megy befelé a mackó a málnásban? (A közepéig, mert onnét már kifelé megy.)" Igaz történet a málnásból: „Fiatal lányok ketten napszámban szedték nagyszüleik málnáját a ménfői hegy alatt. Szerettek bolondozni, nevetgélni, és a nagy melegben már unták a munkát, elkezdtek kiáltozni. Segítség! Segítség! Segítség! Meghallották az Öreg utca végén a téglagyárban dolgozó munkások. Futottak oda. Mi a baj? Mi a baj? - kérdezték. Hát nem látják? Annyi itt a málna, segítsenek már szedni, mert nem győzzük! No lett ám nagy szitkozódás meg nevetgélés, majdnem kivalagászták a két csintalan leánykát." A málna megjelenése és elterjedése Ménfőcsanakon A málna már a XIX. század elején elterjedt a vidéken. Az első adat a Szent-Mártoni Kolostor kertjének leírásából való,

14 ahol szaporították is.

15 Saját, házi fogyasztásra majd' minden kertben megtalálható volt. Ebenhöch Ferenc A megye virányai című munkájában a málnáról ezt írja: „ Rubus Idaeus L. (Málna Szeder). Kertekben művelve." (Ebenhöch, 1874. 101. ) A málna első említése Csanakon, a plébánia házi feljegyzéseiben (Protokollum domesticum) bukkant fel. Az 1872. év rendkívüli időjárása kapcsán írta Bády Izidor O.S.B.: „ ...Sárgabarack itt ott nem csak Kivirágzott, hanem gyümölcse is kifejlett. ... Decemberben himbért lehetett éretteket találni, cseresznye-meggy néhol mar pirkadni kezdett."

16 Már nem a latin és a magyar málna-szeder elnevezést használta, hanem a vidéken ekkorra általánossá vált német szó tájnyelvi alakját. A szőlő visszaszorulásával kedvező helyzet alakult ki a málna termesztésének megindulására. A győri piacon csak korlátozott mennyiségű málnát lehetett eladni, ezt az eddigi kisebb területek terméséből is ki tudták volna elégíteni. A 154