Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)
Tanulmányok - Tanai Péter: A határhasználat változásainak vizsgálata a nyalkai Rézhegy példáján
TANAI PETER A HATÁRHASZNÁLAT VÁLTOZÁSAINAK VIZSGÁLATA ... kapott virtuális kép gyakorlatilag egynemű hordozója lehet, a korábban negatívon vagy pozitívon tárolt légi felvételek, valamint kéziratos vagy nyomdai technikával készült és fennmaradt térkép dokumentumoknak. Számunkra - a térképek összevethetőségét illetően - az egyneműség a legjelentősebb eredmény „Miután az összehasonlítás során két vagy több dolgot viszonyítunk, alapvetően fontos, hogy ezekről pontos képünk legyen, hisz e művelet számtalan aspektusból történhet, s csak az olyan összevetés fogadható el, amely egynemű dolgokat ugyanazon nézőpontból vesz figyelembe. Számtani kifejezéssel élve, csak közös nevezőjű törtekkel lehet műveleteket végrehajtani." (Barabás 1963. 57.) A megfelelő számítógépes programok lehetővé teszik, hogy az egyaránt digitálisan rögzített (bár eredetileg különböző technikával különböző hordozóra készített) térképek tetszés szerint alakíthatók. Azaz nem kevesebbről van szó, mint hogy az eltérő léptékű és tájolású térképek is azonos méretre - egymással teljesen egyezve - fedésbe hozhatók! 1 Ezen egyeztetés után a különböző korú, egymást rétegszerűen fedő térképek tónusértékeit változtatva, azokat áttetszővé téve, gyakorlatilag bármelyik térképünket, vagy annak részletét megfeleltethetjük, összehasonlíthatjuk. (Hangsúlyozom, hogy a térképdokumentumok a számítógép monitoron, egymáson változtatható áttetszőségű rétegekben látszanak, ám a könyvészeti lehetőségek nem nyújthatják ezt a virtuális élményt s ennek fóliákkal történő bemutatására a könyvkötészeti nehézségek miatt nem vállalkozhattunk.) Ugyan a tapasztalatok azt mutatják, hogy kettőnél több réteget egyidejűleg képtelen értelmezni az ember, mégis többet nyújt ez a lehetőség annál, mint mikor két elénk terített térképről vetjük a tekintetünket ide-oda. Egyrészt; ha a szükség úgy kívánja, a vizsgált területről összegyűjtött minden térképünk léptékazonos, egyező tájolású, egymást fedő rétegként, egyidejűleg áll rendelkezésünkre, s a transzparencia értékek változtatásával mindig a kívánt korú dokumentumot hozhatjuk látható állapotba. Másrészt; nem csak térképek, hanem - amint feljebb már utaltam rá - a kutatott területről rendelkezésre álló légifelvételek, vagy például gazdasági célokból készített egyszerű manuálék „skiccek" is megfeleltethetők egymásnak. Harmadrészt, a módszer egyértelműen lokalizálhat olyan bizonytalanul elhelyezhető területeket, objektumokat, amelyek meghatározása mindössze egy térkép alapján problémát jelentett. 2 A módszer munkamenete a következő: Mivel a digitális kép tetszés szerint elforgatható és nagysága méretarányosan változtatható, az alaptérképül választott dokumentumra úgy vetítek rá egy másik, ugyanarról a területről készült térképet, fotót vagy rajzot, hogy kiválasztok két - lehetőleg egymástól minél távolabb eső, de mindkét dokumentumon fellelhető - azonosítási pontot, majd ezeket a méretek és irányok szükséges változtatásaival fedésbe hozom. Noha szükség esetén már két azonosító pont is elégséges lehet, természetesen három vagy több azonosítási pont felvétele (ezt mindig a rendelkezésre álló dokumentum határozza meg) még tökéletesebb megfelelést eredményez. A lényeg, hogy ettől kezdve két térképünk minden egyéb pontja is igazodik egymáshoz. Ezen elgondolás segítségével vizsgáltam a nyalkái határ legmagasabb pontjának térképek egybevetésével megragadható változásait. A vizsgálat Nyalka falu határának legmagasabb pontjaként említik a község déli, Asszonyfával és Ravazddal határos felén emelkedő - újabban ismét erdővel borított - 267,4 m magas - Réz-hegyet, mely a Bakony északi előterében kialakult, közel 300 m tengerszint 133
