Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei tejszövetkezetek a dualizmus idején

INASOj.JMfU _ A MOV >N MH rYl i TBJSZÓVETKEZETEK A Dl,/ ''< , íf)hJWj Jelentésében az egyesületekről írt lapvéleményeknek és az itteni látogatóknak és vásárlóknak is teret szenteltek. Az ország legdrágább bikáit és teheneit vették meg 1910 után Levélen. (Haas 1912. 16.) A bikák vételét csak 1911-ben tették lehetővé megyén kívülieknek is, hogy védjék a törzsállományt. (Gratz 1929. 139.) e./ Állatbiztosítási szövetkezetek Levél községben akkor már nyolc éve működött a kölcsönös állatbiztosítási szövetkezet is. (Haas 1912. 22.) Ez csak a legmódosabb tejszövetkezeteknél alakult meg, de ezek alkották a többséget. Fontos eredménynek tartotta Haas Lőrinc, hogy nem szorultak a nagy biztosító társaságok „segítségére". A községi kölcsönös állatbiztosítást először a sásonyi tejszövetkezet oldotta meg. Elhullás esetén a becsült kárt a szövetkezet tagjai teheneik arányában fizették. 3. Az egyesület egyéb tevékenysége a./ A jobb takarmányozásért Mosón megye meglehetősen nagy rétekkel rendelkezett, különösen a Hanság mentén. Az állomány takarmányozása a tej szövetkezeti korszakban mégis nagyon megváltozott. A tejgazdaságban másféle táplálásra volt szüksége az állatoknak. S emellett a tehénlétszám alaposan gyarapodott. A központi egylet takarmányvetőmagot, műtrágyát és abraktakarmányt szerzett be. Nagy tételben kedvezményes áron és ellenőrzött minőségben tudták kínálni a tejszövetkezeteknek. (Kecskés 1991. 94.) Sikerült a takarmányvetőmagok (lucerna, lóhere, baltacím, nyúlszapuka, takarmányrépa, bíborhere, sárgarépa, őszi takarmánykeverék, kukoricacsalamádé) termelését megoldani. Ezt az anyaegylet évenkénti vetőmagkiosztással érte el, amit megfelelő helyen vásárolt. (Jelentés 1918. 21.) Újhelyi a tejképződés érdekében a fehérjében gazdag takarmányok termesztését propagálta. (Újhelyi 1900.) A Mosón megyei gazdák legszívesebben korpát vásároltak, és ezt keverték saját termesztésű abrakhoz, vagy télen a répás, polyvás páchoz. Az egyesület 1899-1915. években kiosztott 17 515 q búzakorpát, 400 q lenlisztet, 500 q repcepogácsa-lisztet, 747 q korpás melaszt és 142 q melaszt. (Kecskés-Mikó 1978. 117.) Az olajpogácsa nehezen, a dunakilitiek sikerén felbuzdulva, 1914 után vált csak kedveltebbé a gazdák körében. Illmicen és Mosonszolnokon a tejszövetkezet 1907-ben darálóüzemet létesített. (Jelentés 1907. 60.) Mosón megye helytelen vetésforgóval kizsarolt földjeit javítani kellett a takarmánytermeléshez (is) műtrágyázás útján. Ebben Cserháti Sándor haláláig segítségére volt a tejszövetkezeteknek. Előadásokat tartott és a kezdeti években ingyen adott bizonyos (évi 25 q) mennyiségű szuperfoszfát műtrágyát. Az általa vezetett Növénytermesztési Kísérleti Állomás raktárából több községet is ellátott (50 q körüli) Thomas-salakkal is. Az első években ezzel sikerült a figyelmet a műtrágyázásra irányítani. Később kedvezményes áron eszközölt a Magyaróvári 113