Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei tejszövetkezetek a dualizmus idején

1/ 2004.42/2. TANULMÁNYOK Szarvasmarha Tenyésztő Egylet nagy műtrágya bevásárlásokat a tejszövetkezeteknek. (Kecskés-Mikó 1978. 118.) Ebben (is) nagyságrendi emelkedést értek el. b./ Sertésközvetítés A Mosonmegyei Gazdasági Egyesület 1900-ig még a mangalica tenyésztését erőltette. (Enzsöl 1997. 126.) Ezután mindkét egylet az angol hússertések - limitált mennyiségű - kedvezményes áron való közvetítését végezte. Ezt a tejgazdaság kiegészítésének fogta fel Újhelyi, hiszen a yorkshirei malac jobban értékesíti a tejet, mint a mangalica. Viszonylag kis darabszámot kaptak, amit eladtak a tagoknak, 1903-ban pl. 40 db-ot értékesítettek Gáloson. (Jelentés 1903. 21-22.) (Ugyanebben az évben tenyészbikából 20 db-ot adtak el Magyaróváron.) Később az angol sertések közvetítésén kívül sertés tenyészkanokat is közvetítettek, de ezt az ajánlatot a községek kevésbé vették igénybe. (Jelentés 1911. 34.) c./ Szárnyasok közvetítése Baromfitenyésztéssel szintén foglalkozott a társegylet. (Enzsöl 1997. 227.) A megye földrajzi viszonyai miatt a vízi szárnyasokkal is foglalkozott a baromfitenyésztési szakosztály. A tejszövetkezetek felé ezt a tevékenységet Újhelyiek végezték, szintén a minisztérium által biztosított állományból. A fajták is egyeztek: angol Plymuth és Langshan kakasokat, tyúkokat és tojásokat terjesztettek, amit a minisztérium is pártolt, viszonylag kis volumenben (maximum 100 db évente). Ezen kívül igyekeztek megkedveltetni a gazdákkal a keltetőgépet, de ez még nem sikerült igazán ebben a korszakban. (Jelentés 1908. 24-25.) d./ Kecskeközvetítés A szegényebb emberek segítésére és a kecskeállomány javítására a csákvári uradalomból saanenthali kecskét szerzett be 1907-ben, s ezt a bakot évenként más községnek adta. Ez a fajta a gazdagabb községekben már elterjedőben volt ezekben az években. (Jelentés 1908. 23-24.) Újhelyi laboratóriumában a kecsketejet is vizsgálta. e./ Gazdasági előadások A tevékenységet Ujhelyin kívül 3-4 előadó végezte. Állandó előadónak számított az Újhelyi tanítvány Náray Andor, szintén az óvári akadémiáról. Az első nagy nekilendülés után az előadásokat is fölvették az éves beszámolóba. Újhelyi vezető szerepe mindig megmaradt és évente átlagosan három tucat előadást tartott, ami elbeszélgetés jellegű is volt, mert a hallgatók megmondták a véleményüket a saját anyanyelvükön. 1896 és 1908 között 524, többnyire „közvetlen" előadást 114