Arrabona - Múzeumi közlemények 42/2. (Győr, 2004)

Tanulmányok - Enzsöl Imre: A Moson megyei tejszövetkezetek a dualizmus idején

ARRABONA 2004. 42 / 2. TANULMÁNYOK c./ Tejellenőrzés A tej minőségét Újhelyi magyaróvári laboratóriumában rendszeresen vizsgálta, de ez nem volt elégséges az állomány állandó egészségügyi (bakteriológiai) megfigyeléséhez. A rendszeres minőségi ellenőrzésre kezdetben nem futotta, de dán példa alapján 1914. május 14-én létrehozták a tejellenőrző szakosztályt (egyesületet), amit Förster Ottó gazdasági felügyelő szervezett meg. (Jelentés 1914. 54.) Sajnos, ennek a mozgalomnak a kibontakozását már a háború akadályozta. Csak a két világháború között terjedt el a kötelező tejellenőrzés rendszere. d./ A tejszövetkezetek berendezése Újhelyi már a kezdetektől arra törekedett, hogy a tej szövetkezetek megfelelő berendezéshez jussanak a tej tárolására, szállítására és feldolgozására. A megyebeli gazdákat 1900 szeptemberében már úgy hívták meg az első tejszövetkezet bemutatójára, Illmicre, hogy egy ott vásárolt házban egy „kezdetleges berendezés" működött. (Haas 1912. 1.) Megtekintették az épülő pátfalusi tejszövetkezetet és a hallottak alapján a levéliek is a tejszövetkezetet választották. A szervező érdeme is volt, hogy olyan eldugott helyen, mint a Fertőzug (Seewinkel) indította a mozgalmat, ahol - a távolság miatt - inkább a feldolgozás fejlődött ki. A Tejkísérleti Állomás mellett gyártott óvári mellett leginkább nevet szerzett illmici sajt. (Utóbbi gyártása a világháború alatt felfutott, mert ekkor a csemege sajtot jobban vették.) Ezzel a területtel a Mosonmegyei Gazdasági Egylet igen kevéssé foglalkozott, inkább a Szigetközre koncentrált. (Enzsöl 1997. 214.) A tejszövetkezeteket az akkor legjobb Baltik Separator Rt. radiátor fölöző, köpülő és pasztőröző gépeivel szerelték fel. (Kecskés-Mikó 1978. 131.) A vasút menti községek közül Levél volt az, amelyik a legintenzívebb tejgazdálkodást és a legnagyobb tejszövetkezetet felfejlesztette. Ide jártak még távoli uradalmak is jó tenyészállatokért a kisgazdákhoz. A tejszövetkezet épületét - hitelből - építették, és a tagság kívánalmának megfelelően először csak tejszállításra rendezték be. A tejet Frigyes főherceg bécsi központi tejcsarnoka vette meg 14 fillérért. így történt ez a Mosonmegyei Gazdasági Egylet által a háború kitörése előtt szervezett tejcsarnoktársaságokkal is. (Enzsöl 1997. 224.) Azután kiderült, hogy a nyári időszakban a tej egy részét mégis vajjá kell feldolgozni, amiért 2 K 50 fillért kaptak, szintén Rohrer Ferenc uradalmi jószágigazgató megajánlását elfogadva. Rohrer a tejszövetkezeti mozgalom előmozdítója volt, hasznos üzleti partnernak tekintette a tejcsarnok társaságokat, s például a tej hűtéséhez berendezést is adott az 1900 decemberétől működő levéli egyletnek. (Haas 1912. 2.) Nagyjából hasonlóan alakult a többi - első periódusban alakuló - tejszövetkezet kezdeti sorsa is. (Jelentés 1903.) A bővülő kereslet miatt a központi egyesület megfelelően kiválasztott tenyészbikákat árverezett. A bevételt ugyanezen ágazatba forgatta vissza. Újhelyi megérttette a Mosón megyeiekkel, hogy jó tejelő elődöktől származó tenyészállatokat kell vásárolni, még drágább pénzen is. A tenyészállat kiválasztást olyan magas szintre emelte a törzskönyvezést is bevonva, hogy ez felkeltette az osztrák szakérdeklődők figyelmét is. 112